Tech & Rights

Emberi jogaink segítenek átvészelni a járványt

A szabad sajtó, a szervezetben tevékenykedés, az egészségügy vagy a társadalombiztosítás mind olyan emberi jogi eszközök, amelyek révén jobban boldogulhatunk koronavírus idején.

by Israel Butler

A járvány idején mindannyian reménykedünk benne, hogy a vezetőink mindent megtesznek a védelmünkben. De hogyan is bizonyosodhatnánk meg arról, hogy jó döntéseket hoznak arról, mit kell tenni, és mibe fektessék a közpénzeket? Négy módját mutatjuk be annak, milyen eszközöket nyújtanak az emberi jogok a kormány döntéseinek kordában tartására.

A szabad és független média körültekintésre bírhatja a kormányt

Mindannyian azt szeretnénk, ha a vezetőink minden tőlük telhetőt megtennének a védelmünk érdekében. Szeretnénk, ha helyes célokra költenék a közpénzeket, legyen az orvosoknak és ápolóknak való védőfelszerelés vagy az állás nélkül maradtak megsegítése, hogy legyen miből fedezniük a lakhatásukat és az élelmüket. Nem a mi dolgunk eldönteni, mi a legjobb stratégia a vírus ellen. Azt viszont elérhetjük, hogy a politikusok nagyobb valószínűséggel szolgálják a közérdeket, mert tudják, hogy a szavazók figyelik őket. Ezért fűződik emberi jogunk a média szabadságához és függetlenségéhez. Újságírókra bízzuk, hogy feltegyék a fontos kérdéseket, rámutassanak a hibákra és hírt adjanak a sikeres intézkedésekről. Olyan országban, ahol a közszolgálati média a kormány felügyelete vagy befolyása alatt áll, vagy ahol a magánkézben levő médiavállalaatok politikusokkal bratyizó oligarchák tulajdonát képezik, a nyilvánosság nem számíthat arra, hogy a sajtó munkatársai kordában tartják a kormányt.

Segítsünk egymásnak szervezetekbe tömörülve!

Mindannyian azt reméljük, hogy a politikusok odafigyelnek a gondjainkra, különösen ilyen időkben, amikor sokan szoronganak és elveszettnek érzik magukat. Nem elég, ha csak a négy- vagy ötévenkénti választásokon fejezzük ki a véleményünket a képviselőinknek. Két választás között, amikor hatalmon vannak és döntéseket hoznak, akkor is tudniuk kell, mit gondolunk. Csakhogy, ha külön-külön szólalunk meg, a kutya se figyel oda ránk. Ezért fontos, hogy jogunk van szervezetekbe tömörülni és ilyen keretek között tevékenykedni. Az együttműködés és önszerveződés lehetőségével élve együttesen erőteljesebben hallathatjuk a hangunkat. Ugyanúgy vonatkozik ez a társaikkal és a diákokkal törődő pedagógus szervezetekre, mint a sérülékeny csoportok, például az idősek védelméért küzdő szerveződésekre. A szervezetek hidat vernek a nyilvánosság és a politikusok közé, így óvva a demokrácia épségét. A kormányok inkább foglalkoznak az embereket nyomasztó gondok megoldásával, ha mi, állampolgárok, közölni tudni velük a gondjainkat. Olyan országokban, ahol a kormány megnehezíti a szervezetek létrejöttét és működését, az emberek nem számíthatnak rá, hogy a civilek jóvoltából a politikusok odafigyelnek majd a problémáikra.

Érjük el az egészségügyi dolgozók megfelelő ellátottságát!

Egészségesen nyilván jobban érezzük magunkat. Szabadabban is, hiszen jó egészségnek örvendve tovább élhetünk, inkább élvezhetjük a szeretteink társaságát, és van elég erőnk eltartani a családunkat. Ezért fontos, hogy emberi jogunk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az emberi jogi törvények nem írják elő a kormányoknak, mennyit költsenek az egészségügyre. Azt viszont igen, hogy a lehető legtöbb forrást fordítsák az egészségügyi ellátásokra.

Az egészségügyi ellátáshoz való jogunkból az is fakad, hogy a kormányok nem hátrálhatnak meg. Azaz kötelesek folyamatosan fejleszteni az egészségügyi rendszert, nem engedhetik meg, hogy romoljon az ellátás színvonala. Ámde az elmúlt években éppen ez történt több európai országban: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban. Ezeknek az országoknak a kormánya csökkentette az egészségügyre fordított költségvetést.

Az egyszerre történő megbetegedések sokasága miatt minden egészségügyi rendszert megvisel egy járvány. De nyilvánvalóan még nehezebb felvenni a küzdelmet ott, ahol eleve komoly összegeket vontak meg a kórházaktól, ápolóktól, orvosoktól. Felkészültebbek lesznek azok az országok, ahol az emberi jogi törvények szellemében megfelelő volt az egészségügy finanszírozása.

Gondoskodjunk a jövedelmünkről és a lakhatásunkról!

Sok vállalat mond most fel az alkalmazottainak vagy küldi őket fizetés nélküli szabadságra. Súlyos nélkülözés származik ebből, rengetegen válnak hajléktalanná. Mindannyian szeretnénk bízni abban, hogy nehéz időkben, amikor megbetegszünk vagy elveszítjük az állásunkat, akkor is lesz fedél a fejünk fölött és legalább alapszinten meg tudunk majd élni. Többek között ezért fizetjük az adót és a társadalombiztosítást. A kormányoknak kötelességük olyan társadalombiztosítási rendszert teremteni, amelyik biztosítja mindenki alapszintű megélhetését - úgy is, mint lakhatását, élelmezését, egészségügyi ellátását és egyéb lényeges szükségleteit - a nehéz időszakokban. Egy valamire való társadalombiztosítási rendszer gondoskodik róla, hogy a munkájukat elveszítők ne éhezzenek és ne váljanak hajléktalanná a járvány idején.

A jogainkkal élve rábírhatjuk a kormányokat a helyes cselekvésre

A szabad sajtó, a szervezetben tevékenykedés, az egészségügy vagy a társadalombiztosítás mind olyan emberi jogi eszközök, amelyek révén jobban boldogulhatunk koronavírus idején. Ha az országodban nem működnek jól ezek a dolgok, álljatok össze többen, állampolgárok, és követeljétek a kormánytól, hogy biztosítsa az emberi jogokat a gyakorlatban!