Emberi jogaink segítenek átvészelni a járványt

A szabad sajtó, a szervezetben tevékenykedés, az egészségügy vagy a társadalombiztosítás mind olyan emberi jogi eszközök, amelyek révén jobban boldogulhatunk koronavírus idején.

A járvány idején mindannyian reménykedünk benne, hogy a vezetőink mindent megtesznek a védelmünkben. De hogyan is bizonyosodhatnánk meg arról, hogy jó döntéseket hoznak arról, mit kell tenni, és mibe fektessék a közpénzeket? Négy módját mutatjuk be annak, milyen eszközöket nyújtanak az emberi jogok a kormány döntéseinek kordában tartására.

A szabad és független média körültekintésre bírhatja a kormányt

Mindannyiunknak fontos, hogy a vezetőink tegyenek meg minden tőlük telhetőt a védelmünkben. Szeretnénk, ha a közpénzeket helyes célokra használnák fel, legyen szó az orvosok és nővérek megfelelő védelmét szolgáló felszerelésekről vagy a munkájukat elveszítők anyagi megsegítéséről, hogy ki tudják fizetni a lakbérüket és megvenni a szükséges árukészletet. Nem a mi tisztünk eldönteni, melyik a célravezető stratégia a vírus ellen. Viszont, ha a politikusaink tudják, hogy a szavazók figyelik őket, akkor valószínűbb, hogy a javunkat szolgálják majd. Ezért emberi jog a véleménynyilvánítás szabadsága. Többek között ez a jogunk kötelez minden országot a média szabadságának és függetlenségének megőrzésére. Újságírókra kell bíznunk, hogy feltegyék a megfelelő kérdéseket, rámutassanak a hibákra, vagy hírt adjanak a sikeres intézkedésekről. Olyan országokban, ahol a közszolgálati sajtó a kormány felügyelete vagy befolyása alatt áll, vagy ahol a magánkénben levő médiavállalatok politikusokkal bratyizó oligarchák tulajdonában állnak, a nyilvánosság nem számíthat rá, hogy a sajtó munkatársai majd kordában tartják a kormányt.

Segítsünk egymásnak szervezetekbe tömörülve!

Mindannyian azt reméljük, hogy a politikusok odafigyelnek a gondjainkra, különösen ilyen időkben, amikor sokan szoronganak és elveszettnek érzik magukat. Nem elég, ha a négy- vagy ötévenkénti választásokon fejezzük ki a véleményünket a képviselőinknek. Két választás között, amikor hatalmon vannak és döntéseket hoznak, akkor is tudniuk kell, mit gondolunk. Csakhogy a magányos hangok elsikkadnak. Ezért fontos, hogy jogunk van szervezetekbe tömörülni és ilyen keretek között tevékenykedni. Az együttműködés és önszerveződés lehetőségével élve együttesen erőteljesebben hallathatják a hangjukat az állampolgárok. Ugyanúgy vonatkozik ez a társaikat és a diákokat féltő tanárok szervezeteire, mint a sérülékeny csoportok, például az idősebbek védelméért küzdők szerveződéseire. A szervezetek hidat vernek a nyilvánosság és a politikusok közé, így óvva a demokrácia épségét. A kormányok inkább foglalkoznak az embereket nyomasztó gondok megoldásával, ha mi, állampolgárok, képesek vagyunk tudatni velük, mi jár a fejünkben. Olyan országokban, ahol a kormány megnehezíti a szervezetek létezését, az emberek nem számíthatnak rá, hogy aktivisták rábírják a kormányt arra, hogy odafigyeljen a problémáikra.

Érjük el az egészségügyi dolgozók megfelelő ellátottságát!

Nyilván sokat számít, ha egészségesek vagyunk. A szabadságunk is múlik rajta, hiszen jó egészségnek örvendve tovább élhetünk, jobb formában maradva élvezetesebb a családi élet, jobban keresünk stb. Ezért értékes az egészségügyi ellátáshoz való emberi jog. De hogy élhessünk is vele, ahhoz a kormányoknak a lehető legtöbbet kell költeniük az egészségügyi ellátásokra.

Az egészségügyi ellátáshoz való jogunkból az is fakad, hogy a kormányok nem haladhatnak visszafelé. Azaz folyamatosan fejleszteniük kell az egészségügyi rendszert, nem engedhetik meg, hogy romoljon az ellátás színvonala. Azonban az elmúlt években éppen ez történt Európa több országában: az Egyesült Királyságban, Franciaországban vagy Spanyolországban. Ezeknek az országoknak a kormánya csökkentette az egészségügyre fordított költségvetést.

Az egyszerre történő megbetegedések sokasága miatt minden egészségügyi rendszert megvisel egy járvány. De nyilvánvalóan még nehezebb felvenni a küzdelmet ott, ahol eleve komoly összegeket vontak meg a kórházaktól, ápolóktól, orvosoktól. Felkészültebbek lesznek azok az országok, ahol az emberi jogi törvények szellemében megfelelő volt az egészségügy finanszírozása.

Gondoskodjunk a jövedelmünkről és a lakhatásunkról!

Sok vállalat mond most fel az alkalmazottainak vagy küldi őket fizetés nélküli szabadságra. Súlyos nélkülözés lesz ebből, rengetegen válnak majd hajléktalanná. Szeretnénk bízni abban, hogy nehéz időkben, amikor megbetegedhetünk, elveszíthetjük az állásunkat, akkor is lesz, hol laknunk és legalább alapszinten meg tudunk majd élni. Többek között ezért fizetjük az adót és a tb-t. A kormányoknak kötelességük olyan társadalombiztosítási rendszereket kiépíteniük, amelyek ilyen nehéz időszakban valamennyiünk alapvető megélhetését - úgy is, mint lakhatását, élelmezését, egészségügyi ellátását és egyéb lényeges szükségleteit - biztosítják. Egy valamire való társadalombiztosítási rendszer gondoskodik róla, hogy a munkájukat elveszítők ne éhezzenek és ne váljanak hajléktalanná a járvány idején.

A jogainkkal élve rábírhatjuk a kormányokat a helyes cselekvésre

A szabad sajtó, a szervezetben tevékenykedés, az egészségügy vagy a társadalombiztosítás mind olyan emberi jogi eszközök, amelyek révén jobban boldogulhatunk koronavírus idején. Ha az országodban nem működnek jól ezek a dolgok, álljatok össze többen, állampolgárok, és követeljétek a kormánytól, hogy biztosítsa az emberi jogokat a gyakorlatban!