Mely EB biztosjelöltek meghallgatása számít a jogaink és a demokrácia szempontjából?

Ma kezdődik a biztosok meghallgatása az Európai Parlamentben. A biztosok testületébe jelölteket egyenként alaposan kifaggatják. Összeszedtük azokat, amelyeken nagyban múlhat, mi történik a jogainkkal, a demokráciával és a jogállamisággal.

Szeptember 30-a és október 8-a között az Európai Parlament (EP) 18 bizottságának tagjai hallgatják meg hivatalosan mindazokat a jelölteket, akik Ursula von der Leyden csapatához csatlakoznának. Az eljárás során egyes bizottságok legalább 25-25 kérdést tesznek fel.

Múlt hét csütörtökön az EP Jogi Bizottsága (JURI) két összeférhetetlenségi esetre derített fényt. Az egyik a közlekedési biztos posztjára jelölt román Rovana Plumbbal, a másik a magyar Trócsányi Lászlóval kapcsolatos, akit az EU szomszédaival ápolt kapcsolatok biztosának jelöltek. Az EP-nek joga van megállapítani egy jelölt összeférhetetlenségét - ami magyarázatot ad arra, eddig miért csak 24-en jutottak el a meghallgatásig (FRISSÍTÉS: hétfő reggel a JURI újra elővette a két függésben levő jelölt ügyét és korábbi döntését fenntartva nem engedte őket tovább. Most von der Leyen térfelén pattog a labda, akinek a magyar és a román kormánnyal együtt újabb jelölteket kell javasolnia.)

A jelöltek már kitöltöttek egy kérdőívet, amelyiken a pénzügyi érdekeltségeiktől kezdve szakpolitikai kérdésekig sok mindenre válaszolniuk kellett. A meghallgatásukon túl a képviselők meg is tagadhatják az új biztosok vagy akár a teljes testület jelölésének jóváhagyását.

Így zajlanak a meghallgatások

A jelöltek, teljes nevükön bizottsági biztosjelöltek 15 percet kapnak a bemutatkozásra, majd 25 kérdésre, valamint esetleges további tisztázó kérdésekre kell megválaszolniuk. Az egyes meghallgatások a jelölt ötperces zárómegjegyzéseivel végződnek.

A meghallgatás végeztével a résztvevő EP-bizottságok vezető képviselői szavaznak a jelöltről, akinek elfogadásához legalább a szavazatok kétharmada szükséges. Ha egy jelölt nem kap ennyi szavazatot, újabb, írásban feltett kérdésre kell megfelelnie. Az írásos válaszok értékelése után a Bizottsági Elnökök Értekezlete dönt róla, kielégítőnek tartja-e a válaszokat. Ha nem, az Európai Parlament Elnökök Értekezlete (az EP elnöke és az EP képviselőcsoportjainak vezetői) második meghallgatásra is sort keríthetnek. Ha ezen a meghallgatáson sem fogadják el az illető jelölését, elég, ha a biztosjelölt a bizottság összes tagja által leadott szavazatok egyszerű többségét megszerzi.

Az ütemterv szerint - feltéve, hogy von der Leyden jelöltjei átmennek - az EP Elnökök Értekezlete kijelenti, hogy a meghallgatások véget értek. Ezután a képviselők az október 21-én kezdődő strasbourgi plenáris ülésen vesznek részt a végső szavazáson.

Az új biztosok testülete 2019. november 1-én kezdi meg a tevékenységét.

Ezekre a meghallgatásokra kerül sor.

Itt élőben is követheted a meghallgatásokat.

Az emberi jogok és a szabadságjogok szempontjából különösen érdekesek ezek a meghallgatások:

Október 1. kedd

14.30-17.30 Ylva Johansson (Svédország) belgügyek és polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyek

18.30-21.30 Stella Kyriakides (Ciprus) egészségügy, környezet, mezőgazdaság

Október 2. szerda

9.00-12.00 Didier Reynders (Belgium) igazságügy és polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyek/jogi ügyek, belső piac és fogyasztóvédelem

14.30-17.30 Helena Dalli (Málta) egyenlőség, gender-egyenlőség/foglalkoztatás, polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyek

Október 3. csütörtök

18.30-21.30 Margaritis Schinas (Görögország) európai életmód védelme, polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyek/kultúra és oktatás, foglalkoztatás

Dubravka Šuica (Horvátország) demokrácia és demográfia, alkotmányos ügyek, foglalkoztatás

Október 7. hétfő

14.30-17.30 Věra Jourová (Cseh Köztársaság) értékek és átláthatóság, alkotmányos ügyek/polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyek, jogi ügyek