Az arcfelismeréssel működő megfigyelési rendszerek mindenkit gyanúsítottként kezelnek

A magánélet védelme mindannyiunkat megillető alapjog. Azaz nem sérthetik meg kényükre-kedvükre a kormányok. A hatóságok csakis engedély birtokában figyelhessenek meg valakit.

Mindannyian szeretnénk, ha békén hagynának, és senki sem kémkedik utánunk. Ám ezt lehetetlenné teszi az arcfelismerésen alapuló megfigyelés. Ez a rendszer mindenkit gyanúsítottként kezel és semmibe veszi azt az elvet, hogy amíg valaki nem bizonyul bűnösnek, addig ártatlannak kell tekinteni.

Arra kényszerítenek, hogy részben adjuk fel a szabadságunkat a nagyobb fokú biztonságért. Legalább is ezt ígéri cserébe a kormány.

Vacak szoftver

Ami azt illeti, az arcfelismerésen alapuló megfigyelés hatékonysága igen gyatra. Nem tudni, pontosan mikor vetettek be sikerrel ilyen technológiát terrorista támadás elhárítására, azt azonban igen, hogy számos esetben követtek hamis nyomot miatta a bűnüldöző hatóságok.

Szóval egyre többet alkalmazzák Európában, de korántsem eredményesen.

Például 2017-ben Wales-ben a Bajnokok Ligája döntőjén 2297 személyt azonosított tévesen az arcfelismerésen alapuló megfigyelési rendszer. Amikor 2017 májusa és 2018 márciusa között kipróbálta a dél-wales-i rendőrség, 2685 -en lettek meggyanúsítva bűncselekmény elkövetésével, azonban ebből 2451-en ártatlannak bizonyultak.

Ám hiába vizsgázott sorra ilyen gyenge eredménnyel, a hatóságok továbbra is magasztalják az arcfelismerő szoftvert. Németországban, ahol 14 reptéren és 134 vonatállomáson kívánja telepíteni ezt a technológiát a kormány, a hatóságok 80%-osra taksálják a pontosságát.

Egy hacker aktivista szervezet szerint a kormány félrevezeti a nyilvánosságot. Ha az arcfelismerő rendszerek mindhárom gyártója összefogna, együtt talán elérhetnék ezt az eredményt. Azonban egyenként legfeljebb 68,5%-os pontosságot mondhatnak magukénak.

De még ha tízből nyolcszor nem tévedne is a szoftver, akkor is teljességgel elfogadhatatlan maradna. Tegyük fel, hogy még ennél is jobban, 99,99%-os hatékonysággal működne. Ez esetben 10 000 közül egy személyt azonosítana tévesen.

10 millió légi utas arcvizsgálatánál a 99,99%-os pontosság annyit tesz, hogy 1000 esetben téved a rendszer. És ne feledjük, hogy elsősorban forgalmas helyeken - repülőtéren, vonatállomáson, üzletközpontban, járókelőkkel zsúfolt terekben - alkalmaznák a technológiát.

Mit lép ezek után az EU?

Az EU most alakítja ki az álláspontját az arcfelismerő technológia szabályozásáról, ám addig is megengedi a tagállamoknak a szoftver alkalmazását a jelenlegi szabályok szerint.

Januárban kikerült egy uniós fehér könyv nyers változata. Ebből az derült ki, hogy az Európai Bizottság öt évre betiltaná a köztereken az arcfelismerő rendszerek használatát.

A tilalom arra volna jó, hogy a törvényalkotónak legyen ideje kitalálni, hogyan akadályozza meg, hogy a kormányok és a vállalatok visszaéljenek az arcfelismerő szoftverrel. Ám még a tervezett tilalmi időszakban is sor kerülhet bizonyos kivételek megtételére különféle biztonsági illetve kutatási és fejlesztési célok alapján.

A kivételezés nem teszi valószínűvé, hogy mondjuk a reptereken és más forgalmas közlekedési csomópontokban abbahagyják az arcfelismerésen alapuló megfigyelő rendszerek alkalmazását. A kormányok a közbiztonságra hivatkozva feltehetően indokoltnak tartják majd.

Ezzel együtt reménykedhetünk abban, hogy a jövőben szigorítani fogja a kérdés szabályozását az EU. Margrethe Vestager, a Bizottság digitális területért felelős alelnöke szerint az arcfelismerésen alapuló megfigyelés sérti az EU adatvédelmi törvényét, a GDPR-t.

Ha ezzel az Európai Bíróság is egyetért, tagállami szinten is korlátozni fogják az arcfelismerő kamerák használatát. Ám nem valószínű, hogy ilyen erőteljes ítélet születik.

A magánélet védelme mindenkinek jár

A magánélet védelme mindannyiunkat megillető alapjog. Azaz nem sérthetik meg kényükre-kedvükre a kormányok. Ha valakit meg akarnak figyelni a hatóságokok, úgy helyes, ha előbb bizonyítékokkal támasztják alá, miért gyanúsítják az illetőt, és csak ezután kapnak engedélyt arra, hogy megsértsék a magánéletét.

Olykor az egészen ártalmatlannak tetsző, észrevétlen jogsértések bizonyulnak a legkárosabbaknak. Az arcfelismerésen alapuló megfigyelésnek köszönhetően szabad társadalmainkból rendőrállamok lettek. A kormányok tudtunk és beleegyezésünk nélkül állítanak elő és tárolnak ránk vonatkozó adatokat. Holott az ilyen gyakorlat törvényellenes, igazságtalan és nincsen helye egy demokráciában.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.