Olaszországban az evangélikus egyházak és a Sant'Egidio egyházközösség humanitárius folyosókatnyit majd 2016-ban.
Európa erőd kapuin kopogtatnak
Ma is nap mint nap halnak meg a háború, szegénység és az üldöztetés elől menekülők Európa erődjének kapuinál, miközben az európai vezetők soha véget nem érő, terméketlen vitát folytatnak arról, hogyan kellene kezelni a menekültválságot.
Sosem jött még annyi bevándorló és menekült a tengeren át Európába, mint 2015-ben: november közepéig több mint 800 ezren kötöttek ki Európa partjainál. Főleg Olaszországba és Görögországba, másodsorban pedig Spanyolországba és Máltára érkeztek. Az UNHCR szerint a 84 százalékuk Szíriából, Afganisztánból, Eritreából és Szomáliából származik, olyan országokból tehát, ahol dúl az erőszak, rengeteg a konfliktus, vagy nagyon elnyomó a hatalom.
Civil beavatkozás
Miközben az európai hatóságok jószerivel tehetetlennek bizonyultak a problémával szemben, nem-kormányzati szervezetek és civil kezdeményezések már többrendbelileg bebizonyították, nem csak hajlandók, hanem képesek is arra, hogy megfelelő fogadtatásban részesítsék a menekülteket.
Tavaly nyáron az önkéntesek által spontán módon működtetett Baobab központ több száz Rómán áthaladó menekültnek biztosított menedéket, akiknek különben az utcán kellett volna hálniuk. A központot azóta sajnálatos módon adminisztratív okokból bezárták.
Most az Evangélikus Egyházak Olaszországi Szövetségén (FCEI) és Sant'Egidio egyházközösségén a sor, hogy segítsen. Közös erőfeszítéssel óriási feladatnak vágtak neki: humanitárius folyosókat nyitnak a menekülteknek, hogy biztonságosan folytathassák az útjukat Európába, valamint védelmet nyújtanak az arra rászorulóknak.
Humanitárius folyosók
A vállalkozás hivatalosan januárban kezdődik, amikor is kiadják az első ezer vízumot menedékkérőknek, akik ezután biztonságban juthatnak el Olaszországba, hogy ott védelemért folyamodjanak. Külön erre a célra kirendelt, Marokkóban és Libanonban már most is működő humanitárius szakemberek döntik majd el, ki jogosult a szolgáltatásra. (Nemsokára Etiópiában is megnyitnak egy ilyen központot, ahol az eritreaiak, szomáliaiak és a szudániak kérelmét bírálják majd el.)
Az olasz belügyi és külügyi tárcát sikerült meggyőzni arról, hogy biztosítsák a vízumok kiadását, a központok működtetését ugyanakkor teljes mértékben a FCEI és a Sant'Egidio egyházközösség emberei látják majd el, és a finanszírozás is őket terheli. Az induláshoz szükséges egymillió eurót kizárólag magánadományokból gyűjtötték össze (az állam egyetlen centtel sem járult hozzá a költségekhez).
Tekintve, hogy 2015-ben egymillió bevándorló és menekült érkezett Európába, a kezdeményezés nyilvánvalóan csak egy kis lépés afelé, hogy megfelelő megoldásokat találjunk a menekültválság kezelésére.
Ettől azonban még korántsem lebecsülendő, sőt igen fontos, modellértékű projektről van szó: remélhetőleg 2016-ban már nem falakat fogunk építeni, hanem egyre több szabad utat nyitunk majd meg az átutazóknak.