Democracy & Justice

Luxembourgban kapott pofont a civilellenes magyar törvény

Sérti az uniós jogot az a magyar törvény, amely arra kötelezi a civilek egy részét, hogy „külföldről támogatott szervezetként” regisztrálják magukat – állapította meg az Európai Unió Bíróságán az ügyben eljáró főtanácsnok.

by Gábor Medvegy

Manuel Campos Sánchez-Bordona, aki az ügyben döntő bíráknak tett javaslatot kedden ismertetett indítványával, közölte: a magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy a civilek külföldi támogatóit nyilvántartásba kell foglalni, és mindezt nem igazolják a magyar kormány által hangoztatott célok sem.

Három civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közölte: a főtanácsnok álláspontja megerősítette a bizalmukat abban, hogy a luxembourgi bíróságon elbukik a kormányt kritizálni merészelő szervezetekre szabott törvény. Közös közleményükben azt írták: a kormánynak a munkáját ért bírálatokra érvekkel és párbeszéddel kellene reagálnia, nem megbélyegzéssel és elhallgattatással.

A magyar Országgyűlés kormánypárti többsége még 2017-ben kötelezte arra a 7,2 millió forintnál (kb. 21 600 euró) több támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nylvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel kiadványaikban és felületeiken. A törvény miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, és az Európai Unió Bíróságához fordult.

Az ítélethozatalt megalapozó indítványban a főtanácsnok azt állapítja meg, hogy egy magyar civil szervezetnek juttatott külföldi támogatás tőkemozgásnak minősül. Ezt a tőkemozgást Magyarország olyan feltételekhez köti, ami elrettentheti a külföldi támogatókat: tarthatnak ugyanis attól, hogy megbélyegzik őket, ha a támogatás részletei nyilvánosságra kerülnek. Ráadásul a magánéletükbe is beavatkozik az állam azzal, hogy nevüket és adományaik összegét nyilvános adatbázisba foglalja, vagyis a személyes adataikat kezeli.

A támogatott szervezetek életképességét és fennmaradását is befolyásolja a civilellenes törvény azzal, hogy megnehezíti az adományozást, így Sánchez-Bordona szerint az egyesülés szabadságát is korlátozza. A magyar állam egyebek mellett a közrend védelmével érvelt – a főtanácsnok viszont úgy véli, hogy csak azokkal a civil szervezetekkel szemben lehetne intézkedni erre hivatkozva, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet, és nem lehet előzetesen, valamennyi szervezet számára előírni a vitatott kötelezettségeket. Sánchez-Bordona mindezen túl azt is jelezte, hogy az uniós szabályozás megfelelő védelmet ad a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen.