Tech & Rights

Viselhet-e Jézus farmernadrágot Litvániában?

Az Emberi Jogokat Figyelő Intézet (HRMI) egy tervező képviseletében az Emberi Jogok Bíróságához fordult a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása miatt egy ruhakollekció hirdetésének korlátozása ügyében.

by Human Rights Monitoring Institute

Robert Kalinkinas tervező nevében kérelmet nyújtott be az Emberi Jogokat Figyelő Intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához*, mivel 2012 őszén a véleménynyilvánítás jogát korlátozva avatkoztak be Kalinkinas ruhakollekciójának reklámkampányába.

A plakátokon a Kalinkinas-tervezte ruhákba öltözött, esztétikusan ábrázolt, jó külsejű fiatal férfiak szerepeltek olyan feliratokkal, mint: "Jézusom, micsoda nadrág!", "Máriám, de klassz ruha!" és "Jézus-Mária, milyen isteni a cuccotok!" 2012 őszén az Állami Nem-Élelmiszerügyi Felügyelőség megállapította, hogy a fenti hirdetések tiszteletlenül és nem helyénvalóan alkalmaznak vallási jelképeket, miáltal sérthetik a köz méltóságát és integritását. Erre hivatkozva az Állami Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy a hirdetések sértik a reklámtörvény közerkölcsre vonatkozó paragrafusát, és 2,000 Lt. pénzbüntetést szabott ki.

A reklámtörvény ellentmondó értelmezései

A HRMI jogi tisztviselője, Karolis Liutkevičius szerint a büntetés és vele együtt a reklámtörvény ellentmondásos értelmezése indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát úgy a művészek, mint az üzletemberek sérelmére. "A reklámtörvény a vallási gyűlöletre uszítást, nem pedig a vallási jelképek használatát tiltja. Robertas Kalinkinas termékeinek reklámkampányában nem voltak olyan képek, amelyek a vallást, annak képviselőit vagy a hívőket kigúnyolták volna, sem olyan szlogenek vagy más hirdetési eszközök, amelyek vallási alapon gyűlöletre uszítottak volna. Pusztán az a tény, hogy az alkalmazott képek és mondatok összefüggésbe hozhatók a vallással - amit a Litván Köztársaság egyik hatályos törvénye sem tilt - nem tekinthető jogsértésnek" - állítja K. Liutkevičius.

Ráadásul úgy a fényképek, mint a bemutatott ruhák műtárgyaknak minősülnek, márpedig, ha vallásos szimbólumok alkalmazása miatt közigazgatási bírsággal sújtanak művészeket, azzal a kulturális és a kreatív szabadság alkotmányos jogát korlátozzák. A tetszetős ruhát viselő szép, fiatal férfiak és nők látványa mosolyt csal az arcunkra, mivel olyan lelkes felkiáltások jutnak róluk az eszünkbe, amelyekkel oly gyakran élünk meglepetésünkben (vagy tetszésnyilvánításkor) valamely tárgy vagy személy vonatkozásában - képtelenség ezeket a kiszólásokat úgy értelmezni, mintha gyűlöletre uszítanának, vagy valóban csúfot űznének a vallásból.

100 hívő

"Önmagában is visszás, hogy a litván bíróság nem hallgatott ezekre az érvekre, hanem a vallási jelképek reklámcélú felhasználásának vagy alkalmazásának a (a litván jogrendben nem is létező) tiltásához folyamodott. Mindennek a tetejébe a bíróság kijelentette, hogy a litván társadalom úgy, ahogy van, a római katolikus egyház tanait követi és értékeit fogadja el," jegyezte meg Dovilė Šakalienė, a HRMI igazgatója. "Rendkívül egyedi matematikai módszerrel mérlegelte a bíróság a bizonyítékokat - figyelembe vette például azt a 100 hívő által aláírt levelet, amelyet a Litván Püspöki Konferencia nyújtott be a testületnek. Az aláírók arról nyilatkoztak, hogy a szóban forgó hirdetések sértik az érzékenységüket. Ezek szerint a tervező ügyvédjének 101 olyan római katolikus által aláírt nyilatkozatot kellett volna benyújtania, akik nem találták sértőnek a hirdetéseket, és akkor minden el volna intézve."

Az ügy komoly kérdésekkel szembesíti a társadalmunkat: Van-e fogalmunk arról, mit is jelent a vallásszabadság, és milyen viszony fűzi a véleménynyilvánítás szabadságához? Nem alkalmazunk-e kettős mércét a különféle vallásokkal kapcsolatban? Nemrég került napvilágra, hogy a Seimas (parlament) egy külső tagot is bevenne a Nyilvános Kommunikáció Etikai Bizottságába, mely egy önszabályozó médiatestület - mégpedig a Litván Katolikus Püspöki Konferenciát. A reklámtörvényt 2013 májusában, abból az apropóból módosította a litván parlament a vallásos jelképek ábrázolását korlátozandó, hogy egy farmert viselő, Jézusra emlékeztető fiatalember tűnt fel az egyik hirdetésen.

"Ha Jézus mindenütt jelenvaló, ugyan miért pont a reklámokban ne volna helye?"

A korlátozásokkal kapcsolatban tudni kell, hogy Litvániában nincsen hivatalos államvallás, és hogy az ország nagymértékben függ az üzleti szektortól. Az üzleti és a művészeti szféra együttműködése nem csak mindkét fél, hanem mindannyiunk számára előnyös: a provokatív, váratlan művészet magasabbra teszi a lécet a hirdetők számára, hiszen kritikus gondolkodásra és nyitottságra ösztökéli az embert.

"Óriási hatása volt ennek a történetnek, és szerintem a jövőre nézve még nagyobb lesz a hatása. Azt gondolom, nem csak az elvről van itt szó. Ez egy precedens-értékű ügy, amelyik fontos kérdéseket vet fel az egész társadalom számára," jelentette ki Robertas Kalinkinas. "Humorosan úgy tudnám összefoglalni az esetet, hogy ha Jézus mindenütt jelenvaló, ugyan miért pont a reklámokban ne volna helye?"

Az Emberi Jogokat Figyelő Intézet és Robertas Kalinkinas együttes erővel próbálják megóvni a véleménynyilvánítás szabadságát az üzleti életben és a művészetben, hogy ne lehessen ezt a jogot mindenféle alaptalan hivatkozással korlátozni.

* A panaszt a "Sekmadienis UAB v Litvánia" ügyben nyújtották be. A Sekmadienis UAB-t a tervező kérte fel a 2013-as tavaszi/nyári kollekció bemutatójának megszervezésére, ezt az eseményt harangozta be az említett reklámkampány.