Európai szinten folytatódik a tömeges megfigyeléssel kapcsolatos brit ügy

A Liberty más jogvédő szervezetekkel összefogva fellebbezést nyújtott be a nyomozati szervekkel foglalkozó bíróság ítéletével szemben, amelyik törvényesnek mondta a Nagy-Britanniában folytatott tömeges megfigyeléseket.

A Liberty kilenc másik szervezettel együtt fellebbezést nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságán az ellen az döntés ellen, amelyben az Investigatory Powers Tribunal (nyomozati szervek elleni panaszokkal foglalkozó bíróság) kimondta, hogy törvényes a brit titkosszolgálat által folytatott tömeges megfigyelés.

A Liberty megtámadta azt a 2014 decemberében hozott ítéletet, miszerint a Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) Tempora programja eleget tesz a törvényi előírásoknak. E program keretében több milliárd magánszemély kommunikációját hallgatják le és dolgozzák fel nap mint nap.

A fellebbezés azon a ponton is támadja az ítéletet, amely szerint a brit titkosszolgálat az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által működtetett, PRISM illetve Upstream elnevezésű, tömeges elektronikus ellenőrzési programok révén törvényesen fér hozzá tömegesen tárolt adatokhoz.

Az ítélet abban a perben született, amelyet a Liberty, az Amnesty International, a Privacy International és más szervezetek indítottak azután, hogy Edward Snowden leleplezte a NSA által elkövetett visszaéléseket.

Részleges győzelmet jelentett 2015 februárjában az a második bírósági ítélet, amelyik megállapította, hogy 2014 decembere előtt Nagy Britannia és az Egyesült Államok az akkor még titokban tartott szabályok alkalmazása miatt törvénytelenül osztottak meg egymással adatokat. Az adatkezelési együttműködésre vonatkozó titkos rendelkezések bizonyos részét az eljárás során hozták nyilvánosságra.

A bíróság, amely egyébként az egyetlen olyan brit törvényszék, amelyik illetékes a GCHQ, a MI5 és a MI6 ügyeiben, tizenöt éves fennállása óta ebben a fontos mérföldkövet jelentő ítéletben ítélte el első ízben ezeket az ügynökségeket.

James Welch, a Liberty jogi vezetője:

"Edward Snowden leleplezéseinek és az általunk, valamint a többi panaszos által szerzett szórványos kormányzati információknak köszönhetően tudhatunk egyáltalán valamit a titkosszolgálatok működéséről. A bíróság szerint van rá elég biztosíték, hogy megvédjen bennünket a magánéletünkbe történő, ipari méreteket öltött beavatkozással szemben. Mi azonban nem így látjuk, és reméljük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága végre nyilvánvalóvá teszi a titkosszolgálatok számára, nem tehetik meg, hogy szinte titokban működnek."

Azt, hogy a brit köztestületek közül melyik és hogyan alkalmazhatja a megfigyelési technikákat, a nyomozás jogi lehetőségeiről szóló 2000. évi törvény (Regulation of Investigatory Powers Act, RIPA) szabályozza. A Liberty szerint a - meglehetősen átfogó és zavaros - jogszabályt úgy, ahogy van meg kellene változtatni, hogy a magánéletbe történő beavatkozásokhoz megfelelő felhatalmazással kelljen rendelkeznie az illetékes szerveknek, betartva a szükségesség és arányosság emberi jogi szempontból nélkülözhetetlen elvét.

Carly Nyst, a Privacy International jogi igazgatója:

"A tömeges megfigyelés sérti az alapjogainkat. Márpedig naponta többmillió személyes közlés lehallgatása és ugyanilyen sok információ átvétele a NSA-tól különféle hátsó utakon nem tekinthető sem szükségesnek, sem arányosnak. Az IPT a GCHQ oldalán, milliók jogsérthetetlenségének ellenében foglalt állást. Európa legmagasabb szintű emberi jogi törvényszéke azonban hosszú fennállása óta arról ismert, hogy a titkosszolgálatokkal betartatja az emberi jogi törvényeket. Reméljük, a bíróság a saját hagyományához híven a GCHQ-t is felelősségre vonja majd, amiért zabolátlanul kémkedett az után, hogy miről kommunikálnak világszerte az emberek."

Nick Williams, az Amnesty International ügyvédje:

"A brit kormány zavartalanul, minden korábbinál nagyobb mértékben folytathatott megfigyeléseket, ami nagyban befolyásolta a magánélethez és a szólásszabadsághoz való jog gyakorlását. Itt az alkalom, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kinyilvánítsa: a törvény mindenkire egyformán érvényes."

Az ügyet az Amerikai Polgárjogi Szövetség (American Civil Liberties Union), az Amnesty International, a Bytes for All, a Kanadai Polgárjogi Szövetség, az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyiségi Jogok Védelméért (Egyptian Initiative for Personal Rights), a TASZ, az Ír Polgárjogi Tanács, a Jogi Eszközök Központja (Legal Resources Centre), a Liberty és a Privacy International indította.