Az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve elé terjesztette a Bizottság a magyarországi menekültügyi és hazatelepítési szabályozást

Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé terjeszti a magyar menekültügyi és hazatelepítési szabályozást, mivel az nem felel meg az uniós törvényeknek. Emellett az EU végrehajtó szerve kötelezettségszegési eljárást indított a Stop Soros törvény miatt.

Ismét vizsgálat tárgya lett a magyar kormány bevándorlási politikája, miután az Európai Bizottság (EB) csütörtökön bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi Magyarország ügyét, mivel az ország menekültügyi és hazatelepítési jogszabályai nem felelnek meg az európai uniós törvényeknek.

Emellett az EB hivatalos értesítést küldött a Budapesten székelő kormánynak arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indítanak az úgynevezett Stop Soros törvény miatt, amivel egyben meg is indult az eljárás. Az új magyar törvény büntethetővé teszi a menedékjogi és tartózkodási engedély iránti kérelmek támogatását és korlátozza a menedékkérelem benyújtásának jogát. A hivatalos értesítés megküldése az EU-s törvények megszegése miatt indított kötelezettségszegési eljárás első lépése is egyben. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a válaszadásra.

Júniusban, még mielőtt a magyar Országgyűlés megszavazta volna a Stop Soros törvényt, az Európa Tanács Velencei Bizottsága arra kérte a magyar kormányt, ne fogadják el a törvényt, mielőtt megfontolnák a testület előzetes javaslatait. A magyar kormány pár nap múlva mégis elfogadta a törvényt anélkül, hogy megvárta volna a Velencei Bizottság végső javaslatait. Holott a Bizottság által készített elemzés szerint a megvizsgált rendelkezések sértik az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadságot, ezért hatályon kívül kell helyezni őket.

Hosszas huzavona

Az EB már 2015 óta vizsgálja Magyarország menedékjogi törvénykezését. Az akkor indult kötelezettségszegési eljárás óta több kör lement a Juncker elnökölte Bizottság és az Orbán kormány között, végül 2017 decemberében a Bizottság kibocsátott egy indoklással ellátott véleményt.

A magyar kormány reakciója alapján az EB arra jutott, hogy a legtöbb felvetést nem sikerült megválaszolni, ezért most arra a döntésre jutott, hogy az Európai Unió bíróságához utalja át Magyarország ügyét. Ezáltal végső szakaszába lépett a kötelezettségszegési eljárás.

A magyar menekültügyi szabályozásnak ezek az elemei aggasztják az EU-t:

  • A magyar szabályozás nem felel meg az európai uniós törvényeknek.
  • Ha csak a tranzitzónákban lehet benyújtani menedékjogi kérelmet, ahol ez csak keveseknek áll a módjukban, ráadásul rendkívül hosszú a várakozási idő, az sérti az EU menekültügyi eljárását.
  • A magyar szabályok nem veszik figyelembe, hogy a törvény szerint legfeljebb négy hétig lehet valakit a tranzit központban tartani.
  • Magyarországon nem vehető teljes mértékben igénybe a menekültügyi eljárás, és rendszeresen előfordul, hogy visszakísérnek valakit a határ túloldalára akkor is, ha az illető menekültjogért kíván folyamodni az országban.
  • Magyarországon figyelmen kívül hagyják a befogadás feltételeiről szóló uniós irányelvet: a menedékkérőket gyakran tartják meghatározatlan ideig fogva a tranzit zónákban.
  • Magyarország az EU visszatérési irányelvét is megszegi: nem biztosítja, hogy visszatérésről kizárólag egyéni döntések szülessenek.

A Stop Soros törvény a következők miatt aggályos:

  • Az EB-t aggasztja, hogy a törvény rendelkezései korlátozzák az egyéni szabadságjogokat, amennyiben, ha valakivel szemben büntetőeljárás van folyamatban, a törvény értelmében nem kerülhet be a menedékkérők átmeneti állomásaként szolgáló határmenti tranzitzónákba.
  • Büntethetővé tette a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmek benyújtásának támogatását: ilyen esetben a törvény alapján ideiglenes elzárástól kezdve egyéves szabadságvesztésig szabható ki büntetés.
  • A törvény az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát is jogszerűtlenül korlátozza.