A bolgár menedékjogi eljárás kapcsán a gyermekek jogainak védelme az egyik legfőbb kérdés

A Bolgár Helsinki Bizottság (BHC) kiadta a 2014. évi menedékjogi eljárásról szóló monitoring jelentését.

A menekültek világnapja, június 20-a alkalmából a Bolgár Helsinki Bizottság (BHC) kiadta a 2014. évi monitoring jelentését a menekültstátuszt megállapító eljárásokról.

A három legfőbb probléma

Leginkább három területen volna szükséges a változás. A BHC először is azt szorgalmazza, hogy gyorsan és hatékonyan hozzá lehessen férni az Állami Menekültügyi Ügynökség (ÁMÜ) területi kirendeltségei által lefolytatott menekültstátuszt megállapító eljárásokhoz.

Másodszor, Bulgáriának minőségi jogi segítséget kellene biztosítania a menedékkérőknek a státuszukat megállapító eljárás során. A harmadik legfőbb probléma 2014-ben az volt, hogy hiányoznak a kíséret nélküli kiskorú menedékkérők jogait védő biztosítékok.

Leginkább azáltal csorbulnak ezeknek a kiskorúaknak a jogai, hogy úgy kezdeményezhetnek jogi eljárást, hogy ehhez nem rendelnek ki a számukra törvényes képviselőt.

Eredmények

Területi hozzáférhetőség

2014-ben összesen 8205 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ami 35 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekmény a most is tartó szíriai háborúnak, illetve az iraki fejleményeknek, valamint más középkeleti és szubszaharai afrikai országban kialakult konfliktusoknak köszönhető. A legtöbben Szíriából, másodsorban pedig Afganisztánból érkeztek.

2014-ben összesen 1250 határőr és 1350 rendőr állomásozott a bolgár-török határon. A Belügyminisztérium jelentése szerint 2014-ben 6400 harmadik országbeli állampolgártól tagadták meg hivatalosan a belépést az ország területére, és térítették őket vissza, főként Törökországba.

Leginkább olyan harmadik országbeli állampolgárok próbálnak bejutni Bulgáriába, akik háborús zónából, a biztonság hiánya, illetve az emberi jogok nagymértékű általános megsértése elől menekültek ide.

Kíséret nélküli gyermekek

2014-ben 940 kíséret nélküli gyermek nyújtott be nemzetközi oltalomért folyamodó kérelmet Bulgáriában, ami 80 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Miként korábban, úgy 2014-ben is a kíséret nélküli gyermekek jogait védő biztosítékok hiánya jelentette a legfőbb gondot a menedékjogi eljárás során: az, hogy a kötelező előírások ellenére nem kapnak kirendelt jogi képviselőt.

Az ÁMÜ-nál valamennyi olyan eljárás során, amelyben kíséret nélküli kiskorú menedékkérő szerepelt, pusztán egy szociális munkás volt jelen. Az is megállapításra került, hogy az eljárásban részt vevő szociális munkások megszegték azt a kötelezettségüket, hogy a gyermek legfőbb érdekei szerint járjanak el, nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani, és nem avatkoznak be olyankor, amikor az szükséges volna a gyermek kihallgatása során. Más szóval, az eljárásban történő közreműködésük merőben formális jellegű.

A közigazgatási fázisban sem kaptak jogi segítséget a kíséret nélküli kiskorúak: az ÁMÜ által lefolytatott vizsgált eljárások valamennyijében a kíséret nélküli gyermekeknek nem állt rendelkezésükre a jogi képviseletüket ellátó ügyvéd.

Nincsen integrációs program

A 2013-as Nemzeti Integrációs Program (NIP) 2013 decemberében véget ért, ám az ország 2014-ben nem fogadott el illetve hajtott végre új integrációs programot.

2013 július elején a bolgár kormány elfogadta a Bolgár Köztársaság Nemzetközi oltalomban részesülők integrációjára vonatkozó stratégiáját (2014-2020), amelyikhez azonban elmulasztottak ütemtervet és forrásokat rendelni, és ennélfogva Bulgária nem hajtott végre a menekültek integrációját célzó programot 2014-ben.

Mivel 2014-ben egyáltalán nem volt ilyen támogatás, azok, akik ekkoriban kapták meg a menekült vagy oltalmazotti státuszt, nem élhettek egy sor alapvető polgári és szociális jogukkal.

A jelentés teljes szövege itt olvasható.