Egy csehországi fogdában történt lázadás után felháborodás tört ki a migránsok jogai miatt

Miután a külföldiek kis híján kitörtek az egyik csehországi fogdából, a belügyminiszter erősítené a biztonsági intézkedéseket.

Főként Afganisztánból, Szíriából és Irakból származó külföldiek követelik a jogot, hogy elhagyhassák a csehországi Bela pod Bezdezem fogdájából, hogy továbbutazhassanak Németországba. Emellett azt is követelik, hogy adják vissza a mobiltelefonjaikat és a pénzüket.

A menekülteknek sikerült kitörniük két kisebb kapun a fogda udvarán, a létesítményt körülvevő kerítést azonban nem tudták annyira lerombolni, hogy bármelyikük kijusson. Miután a külföldiek nem engedelmeskedtek annak az utasításnak, hogy térjenek vissza az épületbe és tovább folytatták a rongálást, közbelépett a rendőrség.

A cseh belügyminiszter az incidens után bejelentette, hogy az ország más fogdáiból Belába irányítanak néhány rendőrosztagot, hogy fokozzák a létesítmény biztonságát.

Börtön vagy fogadóállomás?

Egy migrációs és jogi szakértők által kiadott sajtóközlemény szerint a sajtó részrehajlóan számolt be az incidensről, amennyiben főként a kormány és a rendőrség álláspontját tükrözték a híradások, és alig mutatták be, mit gondolnak a létesítmény lakói.

A Legális Bevándorlással Foglalkozó Cseh NGO Szervezet (ASIM9 közleményéből világosan kiderül, hogy a szervezet szerint a belai létesítmény valójában olyan, mint egy börtön:

A nemzetközi oltalmat kereső külföldieket először fogadóállomáson, majd lakóházban kell elhelyezni. A belai idegenrendészeti fogdát elsősorban olyan külföldieknek szánták, akik illegálisan tartózkodtak a Cseh Köztársaságban, ezért ki fogják őket toloncolni az országból. Ennek a célnak megfelelően alakították át ezt a létesítményt. Lényegében egy börtönszerű hely: a lakók hetekig vagy akár hónapokig itt tartózkodnak, a szabadságuktól megfosztva, éjszakára bezárják őket, a telefonjukat és a pénzüket elveszik tőlük, és hetente csak bizonyos számú látogatót fogadhatnak illetve levelet kaphatnak. A belai létesítmény teljességgel alkalmatlan a gyakran családostul, gyerekekkel érkező menedékkérők számára, akik olyan országokból származnak, mint Szíria vagy Afganisztán, ahol valóban életveszélyben voltak. A belai létesítményben nem sokkal ezelőttig körülbelül 270 fő tartózkodhatott, jelenleg azonban ennél jóval többen élnek itt.

Konstruktív kezelésmód

Az ASIM arra is rámutatott, hogy a menedékkérők sokszor kerülnek reménytelen és kiszolgáltatott helyzetbe, miután elhagyják a létesítményt, mégpedig főként amiatt, mert a bevándorlási hatóságok elkobozzák tőlük a személyes tulajdonukat és a pénzüket:

A cseh hatóságokat nem érdekli a fogva tartottak helyzete, egyszerűen addig várnak, amíg a határos államok, mint Magyarország vagy Olaszország vissza nem fogadja őket. Ezek az államok nem tudják befogadni az összes menedékkérőt, akik ezért oktalanul maradnak a belai létesítményben, megfosztva a személyes szabadságuktól, és gyakran csak a maximálisan megengedett idő leteltével (vagyis hónapok múlva) engedik el őket. Kiszabadulva nincs egy vasuk se, mivel az összes pénzüket elkobozták a cseh hatóságok. Az ebből fakadó kiszolgáltatott helyzetben ismét kezdetét veszi az Európai Unióban való véget nem érő illegális tartózkodás, de már annak reménye nélkül, hogy valaha is rendes úton menedékjogot szerezhetnének.

A sajtóközlemény szerzői és a nonprofit szektor egyéb szereplői az elnyomó megközelítés helyett, a törvények betartásának és a határok lezárásának szükségessége kapcsán arra kérik a belügyminisztert, konstruktívan kezelje az ügyet, beleértve az objektívabb sajtóbeszámolókat.

Az ASIM szerint a menedékjogi kérelem befogadása, kezelése és a kérelmező társadalmi integrációját célzó kísérletek lényegesen hozzájárulhatnának a mostani helyzet megoldásához, ami, tágabban nézve, a kérelmezők származási országában is változásokhoz vezethet.