Elméletileg egyetlen aláírás is elegendő volna, ám az utóbbi 20 év azt sugallja, hogy a románok nem tudják, mire jó az ombudsman, és hogy a nevezett hivatal nem igazán iparkodik azon, hogy jól végezze a dolgát.
Romániában gyakran hallani: "Európai polgárok vagyunk, nekünk jogaink vannak". Olyankor hangzik el ilyen kijelentés, amikor az emberek elfogadhatatlannak, felháborítónak tartják politikusok és más hatalmasságok cselekedeteit.
Hogy hangzik ez a mondat az "európai" jelző nélkül? A románok ezt is mondhatnák: "állampolgárok vagyunk, nekünk jogaink vannak". És nyilvánvalóan igazuk is lenne. Mindannyian tudjuk, hogy román állampolgárokként valóban vannak jogaik. Ezekről a jogokról rendelkezik már az alkotmány elején az "alapvető jogokról, szabadságjogokról és kötelezettségekről" szóló második cikk is.
Alacsony fokú tudatosság
Rengeteg állampolgárnak fogalma sincs arról, hogy panasz beadvány útján vagy hivatalból fel lehet lépni az alkotmányos jogok védelmében. Ez utóbbi lehetőséget nézve az alkotmány rendelkezése szerint egy éppen e célból létrehozott intézmény, az ombudsmani hivatal (avagy a "nép ügyvédje) közbenjárásáról van szó.
Az alkotmány rendelkezése szerint "az emberek jogai és szabadságjogai felett őrködő ombudsmant 5 évre nevezik ki". Még kevesebben tudják, hogy ha a hatóságok megsértik valamelyik jogukat - például az egészséghez vagy a hivatali tájékoztatáshoz való jogukat - mielőtt még pert indítanának, lehetőségük van az ombudsmanhoz fordulni jogorvoslatért.
Ezért a Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) és két másik román civil szervezet egy olyan projektbe fogott bele még két évvel ezelőtt, amelyik az ombudsmani hivatal népszerűsítését, és ezáltal az intézmény munkájának hatékonyabbá tételét tűzte ki célul.
Odafigyelni az emberekre
A civil szervezetek értékelték az ombudsman munkáját, összehasonlították más hasonló európai intézmények munkájával, és megpróbálták kideríteni, mi működik és mi nem a hivatalban. A projekt felvázolja, mely területeken volna szükség változtatásra, mindenekelőtt pedig igyekszik rábírni az állampolgárokat, forduljanak az ombudsmanhoz, valahányszor jogsérelem éri őket.
Az utóbbi két hét folyamán a szervezetek munkatársai minden olyan román városba ellátogattak - Pitești, Ploiești, Oradea, Iași, Alba Iulia, Timișoara, Brașov, Suceava, and Cluj - ahol helyi irodája van az ombudsmannak, és beszélgetést folytattak a helyiekkel az ombudsman felelősségi köréről.
A szervezetek ötleteket gyűjtöttek, meghallgatták a helyiek véleményét arról, mi a jó és mi a rossz az intézmény működésében. Némelyek rossz véleménnyel voltak az intézményről, mondván "nem működik", "átpolitizált", "jobb volna egyszerűen bezárni". Mások kedvezőbben nyilatkoztak róla, például így: "szükség van egy nép által kinevezett ügyvédre, hiszen ezt jelenti az intézmény elnevezése is: a nép ügyvédje". (Szó szerint így fordítható le az ombudsmant jelentő román kifejezés."
Gond van a megítélésével
A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy akár pozitívan, akár negatívan nyilatkoznak róla, az emberek szerint az intézménynek jobban részt kellene vennie a román társadalom problémáinak megoldásában, hiszen Romániában a kormány olyankor is sürgősségi intézkedéseket alkalmaz, amikor erre semmi szükség sincsen, az egészségügyi rendszer pedig száz sebből vérzik.
A hivatal közel 20 éve működik Romániában, olyan jogi keretek között, amelyek mit sem változtak ez alatt az idő alatt. Az intézmény vezetésének túlpolitizáltsága, akárcsak a Nemzeti Televíziós Szolgáltatás esetében, hozzájárult a megítélésének folyamatos romlásához és ahhoz, hogy egyre kevesebben bíznak a hasznosságában és hatékonyságában.
A románoknak hatékony ombudsmanra volna szükségük. A hatékonyság abban mérhető le, milyen behatóan foglalkozik a hivatal minden egyes állampolgári panasszal, amelyek benyújtásának költségeit feltétlenül csökkenteni kellene.
Másként fogalmazva, ahogy az egy temesvári találkozón elhangzott: "Vajon hány aláírás kell ahhoz, hogy az ombudsman hajlandó legyen cselekedni, tenni valamit az állampolgárokért?" Pedig csak arra volna szükség, hogy az egyes állampolgárok aláírják a saját panaszbeaványukat. Meg arra, hogy ahányszor valaki jogsérelmet szenved, mindannyiszor panaszt nyújtson be.
Mivel mindannyian jogokkal rendelkező állampolgárok vagyunk, arra kérünk, ismerd meg jobban a projektünket, amelyről ezen a site-on olvashatsz: drepturicivile.ro.
Mihaela Pop a Bukaresti Egyetem Jogi Karának hallgatója, aki a Nemzetvédelmi Egyetemen média szakán szerzett mesterfokozatot. Pop 2014 óta dolgozik civil szervezetekkel az emberi jogok, ezen belül is a véleményszabadság terén, 2015 óta az APADOR-CH munkatársa.