Cenzúratörvényt vezetne be Ausztria a névtelen online hozzászólások tiltásával

A törvény célja elvileg az online fórumokon terjedő gyűlöletbeszéd megfékezése, de a digitális jogok védelmezői és ellenzéki politikusok az alapvető jogok és az internetes szabadság elleni támadásnak tartják.

Az interneten való anonimitásról folyó vitában a legutóbb Ausztria esete került a terítékre.

A hét elején ugyanis a kormány olyan törvényt terjesztett elő, amelyik alapján az online fórumok résztvevőinek meg kellene adniuk a nevüket és a címüket az operátoroknak.

Álneveken posztolhatnának ugyan, de az operátoroknak a hatóság kérésére - sőt, bizonyos esetekben akár magánszemélyeknek is - át kellene adniuk a felhasználók valódi adatait.

Hiába állítják a "gondos és felelősségteljes internetezésről" szóló törvény támogatói, hogy az új jogszabály a gyűlölködő online hozzászólások problémájának kezelésére szolgál, valójában a legtöbb esetben semmit sem tudna kezdeni a neonáci meg a többi szélsőjobboldali weboldallal - vagyis a törvény éppen az internet legsötétebb, leggyűlöletteljesebb bugyraiban nem éreztetné a hatását.

Internetes szabadság

Rengeteg vita folyik az internetes cenzúráról. Sokan gondolják úgy, hogy az anonimitás megszüntetésével elmenne az emberek kedve attól, hogy gyűlölködő, rosszindulatú hozzászólásokat posztoljanak. Mások szerint egy ilyen cenzúratörvény egyrészt felesleges - a hatása nem ismert, és az sem világos, milyen mértékben járul hozzá az anonimitás a gyűlöletbeszédhez, - másrészt közvetlen támadást jelent alapvető jogok, konkrétan a szólásszabadság és az adatvédelem ellen.

Egy online platform akkor esik a törvény hatálya alá, ha a következő feltételekből egy vagy több igaz rá: az éves bevétele több mint 500 000 euró, több mint 100 000 regisztrált felhasználója van, több mint 50 000 eurós kormányzati támogatásban részesül.

Ezek a kritériumok azonban meglehetősen kontraproduktívak. Azzal, hogy ilyen magasra teszik a felső plafont, a leginkább szélsőjobboldali osztrák weboldalak közül - mint amilyen az alpen-donau.info vagy az unzensuriert.at - alig valamelyiket érintené a törvény. Majdhogynem képtelenség úgy beállítani, mintha komolyan a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés szándéka vezérelné, ha egyszer szándékosan nem foglalkozik a gyűlölködés legerősebb bástyáival.

A törvény hatálya alá eső platformokra törvényszegés esetén rendkívül súlyos, 500 000 euróig terjedő bírság volna kiszabható.

Támadás az alapvető jogok ellen

Az új jogszabály ellenzői szerint lényegében cenzúratörvényről van szó. Miután pedig nem vonatkozik azokra a platformokra, ahol a legsúlyosabb gyűlöletkeltő hozzászólások fordulnak elő, a törvényt bírálók joggal állítják, hogy nem nagyon jelent többet a kormánnyal szembeni vélemények és kritika korlátozásánál.

A törvény szükségessége mellett érvelők gyakran szoktak Sigi Mauer osztrák zöld párti politikus gyűlöletkeltő posztok elleni küzdelmére hivatkozni. Csakhogy maga Mauer nem kér ebből, mondván: "A kormány az esetemmel visszaélve cenzúratörvényt vezetne be."

Mario Lindner, a törvényt ellenző Szociáldemokrata Párt sokszínűségi szóvivője rámutatott, hogy nem igazán a névtelenség miatt van annyi gyűlölködő hozzászólás, hiszen sokan saját néven is előszeretettel posztolnak ilyen tartalmú üzeneteket.

"A kormány javaslata nem oldaná meg azokat a problémákat, amelyekkel a digitális térben találkozunk" - közölte Lindner.

Claudia Gamon európai parlamenti képviselőjelölt ennél messzebb ment, amikor kijelentette, hogy a törvény feltehetően "nyílt támadás az internetes szabadság ellen".

Digitális jogokért küzdő csoportok és aktivisták is tiltakoztak a törvény ellen. Az Epicenter Works "kötelező igazoltatási" törvénynek nevezte, amely "rendkívül súlyosan sérti az adatvédelem jogát".

A névtelenség a szólásszabadság záloga

A javaslat még igen kezdetleges, ám láthatólag a kormány szívügye. Ha ez így marad, szinte biztosan elfogadják, és még 2020 előtt érvénybe lép.

Azzal kapcsolatos aggodalmak is felmerülnek, hogy a jogszabály nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt elveknek, és az sem tisztázott, hogyan viszonyul hozzá az Európai Bizottság. Pedig ezek már csak azért is lényeges körülmények, mert a törvény olyan, nem osztrák weboldalakra is vonatkozna, amelyekre osztrák felhasználók is szoktak posztolni.

Mindenekelőtt arra volna szükség, hogy az állampolgárok is kifejezzék a törvénnyel szembeni ellenérzéseiket. Az anonimitás rendkívül fontos eleme a szólásszabadságnak. A névtelenségnek köszönhetően tehetünk népszerűtlen, de nem gyűlölködő kijelentéseket, kaphatunk és oszthatunk meg valóban életbevágó ügyekkel kapcsolatos információkat. Képzeld el, mondjuk, hogy az LGBT közösség fiatal tagjaként szeretnéd másokkal megvitatni, hogyan coming out-olj.

Az is felmerül, hogy a törvény komoly biztonsági kockázatot jelentene. Tényszerűen megállapítható, hogy az adatsértések korában élünk. Ugyan ki szeretné egy ilyen világban, hogy az összes őt érdeklő internetes fórum nyilvántartsa a lakcímét?

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.