Bírósági döntés Szlovénia ellen az "eltörölt" állampolgárok ügyében

Ugye, megvan a Terminál című film, amelyikben Tom Hanks egy olyan ország állampolgárát alakítja, amelyik megszűnik létezni, amíg ő a repülőn utazik, minekutána egy reptéren ragad. Ilyesmi történt Szlovéniában, az ügyben az EJEB hozott ítéletet.

Azelőtt, hogy 1991. június 25-én Szlovénia visszanyerte a függetlenségét, Mustafa Kurić és hét felperes társa a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) és annak valamely tagköztársaságának (de nem Szlovéniának) az állampolgára volt. A JSZSZK állampolgáraiként élhettek a Szlovéniában való tartózkodáshoz való jogukkal. Csakhogy nem kérelmezték az 1991. december 25-ére kitűzött határidő előtt az állampolgárságukat, és ezért 1992. február 26-án törölték a nevüket a népességnyilvántartásból.

A panaszosok beadványukban hangsúlyozták, hogy nevük törlése súlyos, hosszú távú következményekkel járt rájuk nézve. Megfosztották őket a személyes dokumentumaiktól, némelyiküket kilakoltatták, se nem dolgozhattak, se nem utazhattak, elvették tőlük a tulajdonukat, és éveken át az egészségüket veszélyeztető körülmények között kellett élniük.

1992-ben huszonötezernél is több tartózkodási engedély nélküli állampolgár élt Szlovéniában. Az "eltöröltek" közül néhányan önként hagyták el az országot, másokat kitoloncoltak, megint mások pedig egy 1999-es alkotmánybírósági döntés, illetve a 2010-es törvényi változások alapján megkapták a tartózkodási jogot.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2010. július 13-i (hét bíró által hozott) kamaraítélete szerint a szlovén hatóságok megsértették az "eltörölt" személyek jogát a magánéletük és családi életük tiszteletben tartására (8. cikk), és nem biztosították számukra a jogorvoslat lehetőségét (13. cikk). Az ügyet a Bíróság Nagykamarája vitte tovább, amely testület július 26-án egyhangúlag a kamaraítélet mellett foglalt állást, és arra is rámutatott, hogy a hontalanokat diszkriminálták. A bírák hangsúlyozták, hogy a panaszosokat megfosztották a különféle jogaik gyakorlását megalapozó jogállásuktól. Ezért nem köthettek egészségbiztosítást, nem kaphattak nyugdíjat és különféle szociális segélyeket, nem hosszabbíthatták meg a személyes okmányaikat (például a személyi igazolványukat vagy a vezetői engedélyüket).

Mindezeken felül a legális munkavállalás lehetőségét is elveszítették. A Bíróság kiemelte, hogy a szlovén kormánynak kötelessége lett volna rendelkezni a JSZSZK állampolgárok tartózkodáshoz való jogáról, ami által elkerülhető lett volna az Egyezmény 8-dik cikkébe ütköző "törlésük". A 2010-es törvényi változások dacára a szlovén hatóságok nem nyújtottak gyors és hatékony megoldást a népességnyilvántartásból való névtörlés káros következményeinek felszámolására. A felperesek fejenként 20 ezer euró kárpótlásban részesültek. A veszteségek megítélésének kérdését ugyanakkor nyitva hagyta a Bíróság, ezzel lehetővé téve, hogy a felek 2013. június 24-ig megegyezzenek egymással. A bírák döntése értelmében az ügyben történő eljárás mintaértékű volt, vagyis az ítélet irányadónak minősült. A szlovén hatóságoknak egy év állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy tervet dolgozzanak ki arra, miként kárpótolhatók az "eltörölt" személyek az őket ért veszteségekért.

Mintaeljárást olyankor alkalmaznak, ha az eset strukturális problémákból fakad, ami pedig igen gyakran előfordul. Amikor több, egyforma vádat tartalmazó panasz fut be a Bíróságra, a testület kiválaszthatja, hogy a mintaeljárást követően melyikkel vagy melyekkel kíván elsősorban foglalkozni. A Bíróságra ilyenkor nem csak az a feladat hárul, hogy megállapítsa, sérült-e az Egyezmény az adott esetben, hanem a mögöttes, rendszerszintű okokat is fel kell tárnia, hogy útmutatóval szolgáljon az érintett kormánynak azok megoldásához.

Minthogy a szlovén kormány nem állt elő semmilyen tervvel a kiszabott határidő előtt, a Bíróság 29 ezertől 72 ezer euróig terjedő kártérítést ítélt meg a panaszosoknak. A bírák elfogadták a kormány ad hoc jelleggel létrehozott kártérítési eljárását, amelynek eredményeként az "eltörölt" állampolgárok havi átalányt kapnak kártérítés gyanánt. Az ítélet végrehajtásának és a kártérítés megfizetésének ellenőrzését az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végzi. A filmvászonra való történetnek várhatóan ismétlése lesz nemsokára, a krími válság folyományaképpen.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.