Tizenöt évvel ezelőtt, 2001 júliusban rendezték meg Genovában a G8 csúcstalálkozót. Az esemény katasztrofálisan sikerült. "A második világháború óta nem fordult elő, hogy egy nyugati országban ennyire semmibe vegyék a demokratikus jogokat," írta róla az Amnesty.
A háromnapos tüntetéssorozat során számos összecsapásra került sor, és sokak szenvedtek el bántalmazást a rendőrség részéről. Július 20-án pedig egy fiatal rendőrtiszt golyója halálosan megsebesítette Carlo Giulianit.
Halál, roham, visszaélések a laktanyában
Carlo Giuliani halálának napján rendőrök rohamfelszerelésben behatoltak a Diaz iskolába, ahol sok aktivista és újságíró töltötte az éjszakát.
A rendőrség elképesztően durván ütött rajta az alvó, fegyvertelen, önvédelemre képtelen emberekre. Az egyik elkövető szavaival a rajtaütés olyan volt, mint egy igazi "mexikói mészárlás".
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy Olaszország elleni tavalyi ítéletben igen éles hangú ítéletben kínzásnak nevezte a rendőri fellépést.
A Bolzaneto laktanyában történtekkel kapcsolatban még nem született meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete. A genovai G8 alatt a laktanyát átmenetileg börtönként használták, ide zárta be a rendőrség az összecsapások során letartóztatott tüntetőket.
Törött csontok, megaláztatás, vigyázzállásban órákon keresztül, kimerülten, védtelenül fetrengve a saját testnedveikben - olasz bírák kemény ítéletei alapján ilyen bánásmódban részesült több száz tüntető a Bolzanetóban, a felfüggesztett jogok állapotában.
Az olasz kormány úgy kívánta elejét venni annak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága újfent elítélje az országot, hogy kártérítés gyanánt a Bolzaneto laktanyában elkövetett minden egyes visszaélésért 45 000 eurót ajánlott fel. Azonban a strasbourgi döntés még nem elég ahhoz, hogy igazságot szolgáltassanak a Genovában történtekért.
A kínzás bűncselekménnyé nyilvánítása nélkül nincs igazság
Addig, amíg Olaszországban nem nyilvánítják bűncselekménnyé a kínzást, nem áll helyre az igazság. A jobboldali pártok nyomására elhalasztották a kínzást bűntetté nyilvánító törvény vitáját. Az ellenzők szerint egy ilyen jogszabály akadályozná a rendőrség és a biztonsági erők munkáját a súlyos válságok idején.
A törvény bevezetésének halasztása miatt aggodalmát fejezte ki számos civil szereplő. Olaszország már így is évtizedekkel le van maradva ebben a tekintetben a többi országhoz képest, és mivel a kínzás nem szerepel a büntető törvénykönyvben, a genovaihoz hasonló súlyos visszaélések miatt senkit sem vonnak felelősségre.
Meddig kell még várnia Olaszországnak a méltányos igazságszolgáltatásra?