A törvény deklarált célja - a családi gazdaságok megerősítése és a mezőgazdasági földekkel való spekuláns kereskedelemtől való megóvása - általánosságban még nem támaszta alkotmányossági aggályokat. Ám e cél elérésére foganatosított intézkedések már többrendbelileg önkényesek és aránytalanok.
A lengyel kormány mezőgazdasági területek átruházáshatóságára vonatkozó törvényjavaslata olyan változásokat vezetne be, amelyeknek egyik fő célja, hogy a külföldiek nehezebben juthassanak mezőgazdasági földtulajdonhoz.
Május elsején lesz 12 éve, hogy Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezen a napon ér véget az az időszak, amíg a lengyel mezőgazdasági területeket védték a külföldiektől, főleg az olyan országokból származóktól, ahol a föld ára nagyságrendekkel magasabb, mint Lengyelországban.
Alkotmányellenes rendelkezések
Többen kétségbe vonják a mezőgazdasági földek magánszemély általi értékesítésével kapcsolatos szigorú szabályok alkotmányosságát. Ezentúl csak magángazdálkodók vásárolhatnának mezőgazdasági célú ingatlant.
A törvényjavaslat szerint egy személy nem tekinthető magángazdálkodónak, ha nem abban a községben lakik, ahol a szóban forgó terület található, még akkor sem, ha megfelelő jogosítványokkal rendelkezik és a földet személyesen műveli meg.
Az új törvény ezen felül nem engedi a mezőgazdasági végzettséggel vagy gazdálkodási tapasztalatokkal rendelkezők földhöz jutását, amennyiben még nem rendelkeznek földtulajdonnal.
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért jogászainak is kétségeik vannak azzal kapcsolatban, alkotmányos-e kötelezővé tenni, hogy valaki maga üzemeltessen egy gazdaságot a tulajdon megvásárlásától fogva tíz éven keresztül. A tíz év túlságosan hosszú idő, és a kötelezettség alól csak szigorú szabályoknak eleget téve lehet mentesülni, például azzal, hogy valaki egy közeli hozzátartozójának eladja a földet, vagy fel tud mutatni valamilyen előre láthatatlan körülményt.
"Az Alkotmány értelmében aránytalan az is, amilyen következményekkel az jár, ha valaki nem engedelmeskedik annak a kötelezettségnek, hogy el kell adnia [ti. az államnak] egy mezőgazdasági ingatlant. Ezt akár büntető jellegű eltulajdonításnak is tekinthetjük, ami alkotmánysértő, mivel nincsen ilyenre szükség a közcél elérése érdekében," magyarázta Marcin Szwed jogász, a HFHR munkatársa.
Vallási alapú kedvezményezettség
A HFHR szerint a vitatott törvény ráadásul indokolatlanul kedvez az egyházaknak és a vallási szervezeteknek, melyekre nem vonatkoznak a fentebb vázolt korlátozó jogszabályok. Sem a vallásos közösségek tevékenysége, sem egyéb tényezők nem indokolják ezt a fajta megkülönböztetett bánásmódot
A jogszabályjavaslat megvonja az elővásárlási jogot azoktól, akiket a szocializmus alatt megfosztottak a tulajdonuktól, és akkor nem részesültek semmiféle kárpótlásban.
"Nehéz elfogadni egy ilyen változást, főleg azt tudva, hogy sokak számára, például azoknak, akik a kommunista mezőgazdasági reform rendelet következtében veszítették el a tulajdonukat, egyedül a tulajdonjogok visszaállítása jelentett erkölcsi jóvátételt," tette hozzá Szwed.