Tech & Rights

Igazságot szül-e végre a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozás?

Van, aki bírálja és nem hisz benne. Ám a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) való csatlakozás a hiányosságok ellenére is sokat jelenthet a felelősségre vonásban érdekelt palesztinoknak és az Afrikán kívül is szerepet vállalni kívánó intézménynek egyaránt.

by PILP

2015 január 2-án Palesztina hivatalosan is átnyújtotta az igazolványait a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), melyeket a testület nyomban el is fogadott. Az ICC sokat bírált korábbi ügyésze, Luis Moreno Ocampo előzőleg visszautasította Palesztinát mint partnerországot. A mostani ügyész, Fatou Bensouda viszont már 2014 augusztusában egyértelművé tette, hogy miután az ENSZ-nél megváltozott a státusza, "Palesztina végre csatlakozhat a Római Statútumhoz".

Egy nappal korábban, azaz 2015 január 1-én a palesztin hatóság nyilatkozatot adott ki a Statútum 12-dik cikkének 3-dik bekezdése szellemében, mondván a Római Statútum 5-dik cikkében megnevezett bűncselekményekre vonatkozóan, amennyiben az ország területén követik el őket, 2014 június 13-tól fogva elfogadja a Bíróság fennhatóságát.

Most mi lesz?

Valószínű, hogy az előzetes ügyészi vizsgálat elhúzódik, és csak később derül ki, milyen lépésekre készül az ICC.

Az ICC hatásköre a Római Statútumban felsorolt bűncselekményekre terjed ki. Ide tartoznak a háborús bűnök is. A Palesztin Hatóság által beadott 12 (3) cikk visszamenőleges hatállyal rendelkezik, az állítólag Izrael által 2014 július 8-án indított "erős szikla" hadműveletének részeként elkövetett bűncselekmények felett. Egy teljes körű vizsgálat esetleg kideríthetné, mi is történt valójában a legutóbbi gázai háborúban, milyen bűncselekményeket követtek el a két oldalon, és személy szerint kiket kell felelősségre vonni ezekért a bűnökért.

A Római Statútum a gázai háborús bűnökön túl más nemzetközi bűncselekményekre, így a népesség áttelepítésére, emberek erőszakos eltüntetésére és az apartheidre is kiterjesztette az ICC hatáskörét.

A népesség áttelepítésének bűntette: Egyik állam sem lakoltathatja ki vagy telepítheti át a lakosságot egy fennhatósága alá tartozó másik területre. Ez ugyanis háborús bűncselekménynek minősül. Ezért került bele az előzetes ügyészi vizsgálatba a palesztin területeken épült izraeli telepek kérdése. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1979. évi 446-dik számú határozatának valamint a Nemzetközi Bíróság 2004-es tanácsadó véleményének tükrében nyilvánvalónak látszik, hogy az ügyész szemében ez az egyik legfőbb ügy.

Az erőszakos eltüntetés bűntette: Olyankor beszélünk erőszakos eltüntetésről, amikor az állam vagy az állam érdekét képviselő személyek valakit letartóztatnak, fogva tartanak vagy elrabolnak, majd mindezt letagadják, illetve nem árulják el, hol van az illető, vagyis megfosztják őt a neki kijáró törvényes védelemtől.

Az erőszakos eltüntetés úgy nevezett folyamatos bűncselekménynek minősül, ami annyit tesz, hogy még ha régebben kezdődött is, úgy tekintik, mintha most, a jelenben követték volna el a bűncselekményt. Ez lényegében azt jelenti, hogy az ICC hatásköre minden eddigi, palesztin területen végrehajtott és egyelőre megoldatlan erőszakos eltüntetéssel kapcsolatos esetre kiterjed.

Az apartheid bűne: Az ICC hatásköre az apartheidre is kiterjed. Ezt a bűncselekényt a Római Statútum így határozza meg: "a többi emberellenes bűncselekményhez hasonló embertelen tettek, amelyeket intézményesített és szisztematikus elnyomásra, illetve az egyik rassz-csoportnak egy vagy több másik feletti uralmára épülő rendszerben hajtanak végre a rendszer fenntartása céljából".

Az ENSZ különleges megbízottjai sorra apartheid-rendszerként ábrázolták a Ciszjordániában kialakult helyzetet, annak számtalan intézkedésével együtt, kezdve a zsidó telepekkel, a katonai ellenőrző pontokon és a falon keresztül, a palesztinok által használatos külön utakig és a velük szemben diszkriminatív jogrendig az elfoglalt palesztin területeken, így Ciszjordániában (kelet-Jeruzsálemmel együtt) és Gázában.

Mivel a helyzet nem változott, nem jelent akadályt, hogy 2014 június 13-dikától érvényes a joghatóság. A két különmegbízott jelentései önmagukban is elegendőek volnának ahhoz, hogy az ICC ügyésze ezt a bűncselekmény-típust is nevesítse a palesztin helyzet előzetes vizsgálatakor. Az ICC tehát vádat emelhet az apartheid rendszert kiagyaló politikai vezetők és katonai parancsnokok ellen.

Ellenvélemények minden oldalon

Az ICC ellenlábasai elsősorban az izraeliek és az Izraelt támogatók közül kerülnek ki, de palesztinok és az őket támogatók is akadnak köztük. Izrael régóta kifogásolja, hogy bizonyos bűntetteket beemeljenek a Római Statútumba, és ahogy gyakorlatilag az összes nemzetközi szervezetet és testületet is folyton bírálja, kétségbe vonta az ICC pártatlanságát és függetlenségét. Nemrég hivatalos személyek arra hivatkoztak, hogy az izraeliek azért tartanak az ICC beavatkozásától, mert férfiak és nők egyaránt szolgálnak az izraeli hadseregben. és őket egytől egyig megvádolhatná az ICC. Az efféle üres okoskodás nemcsak alaptalan, hanem azt sem veszi tekintetbe, hogy az ICC csak a magas rangú katonai parancsnokok és vezető kormányzati tisztviselők által elkövetett. legsúlyosabb bűncselekményeket vizsgálná.

A palesztinokat támogató elemzők némelyike szerint az ICC csak eltereli a figyelmet a leglényegesebb problémáról, ami a törvénysértések egyedi eseteit illeti. Ezek a bírálók általában kizárólag a háborús bűnöket tartják szem előtt. Okkal feltételezhető pedig, hogy a telepekkel, az erőszakos eltüntetésekkel és az apartheiddel összefüggő egyedi esetek ugyancsak lényegbevágó problémát jelentenek.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy számos olyan palesztin csoport akad, amelyik megkörnyékezte ugyan az ICC-t, ám attól még nem igazán szorgalmazzák, hogy az ügyész felfigyeljen bizonyos bűncselekményekre.

Az olyan alaposabb bírálatok, mint amilyeneket Mazen Masri vagy Noura Erakat fogalmazott meg az ICC-féle beavatkozással szemben, "politikailag" befolyásoltnak mondják a testületet, és úgy tartják, hogy "a tárgyalóteremben a palesztinok húznák a rövidebbet". Következésképpen sokféle belső és külső tényezővel és politikai nyomással kell számolni, amikor az ICC közbenjárásától várjuk a megoldást, hiszen ezek külön-külön és együtt kikezdték a Bíróság legitimitását.

Hiszen nem légből kapott bírálatokról van szó. Mi magunk is hasonló kritikát fogalmaztunk meg az ICC-vel kapcsolatban. Ugyanakkor ez a még nem oly rég működő intézmény, amelyik igyekszik megmutatni, hogy nem csak az Afrikában elkövetett bűntettek érdeklik, nemsokára várhatóan betölti majd azt az eredetileg tervezett funkcióját, hogy véget vessen a legszörnyűbb nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének.

Az ICC lehetőségei és korlátai

Az ICC-nek megvannak a maga korlátai. Nem tudja halottaikból feltámasztani a civileket, sem véget vetni a megszállásnak. Nem követelheti a menekültek hazatoloncolását sem, mint ahogy az önmeghatározás kényes kérdésével kapcsolatban sem foglalhat állást. Továbbá az izraeli államot nem, csak személyeket vonhat felelősségre, joghatósága pedig elsősorban a 2014 június 13. utáni bűntettekre terjed ki (a korábban említett folyamatos bűncselekmények egyes eseteit leszámítva). Egyszóval ez a bíróság egyszerűen nem foglalkozhat számos alapvető igazságtalansággal.

Ugyanakkor bizonyos lehetőségekkel is rendelkezik az ICC. Például jó eséllyel megváltoztathatja az Izrael állam 1948-as megalapítása óta fennálló, több évtizedes patthelyzetet, amelynek máris több százezer földjét, otthonát és megélhetését elvesztett palesztin esett áldozatul.

Végül pedig végre lesz hova forduljanak azoknak a palesztin gyerekeknek és kamaszoknak a családtagjai, akiket állítólag rendre eltüntetnek a megszállók, és gyakorlatilag minden palesztin, aki kénytelen ebben az őket általánosan, strukturális szinten diszkrimináló jogrendben és katonai rezsimben élni az életét.

Nem szabad ugyanakkor pusztán a kivárásra utazni. Mindaddig, amíg le nem zárul az előzetes vizsgálat, a nemzetközi igazságszolgáltatásban érdekelteknek pártatlan testületként kell tekinteniük az ICC-re, és ki kell szolgáltatniuk a számára minden bizonyítékot. Mindenekelőtt egyik állam sem avatkozhat be az ICC tevékenységébe, amíg az ügyész bele nem fog a sokak által teljes körűnek képzelt vizsgálat veszélyes feladatába, függetlenül attól, hogy támogatja-e vagy sem a testületet ebben a munkában Izrael, vagy esetleg valaki más.

Egyéb hasznos folyományokkal is kecsegtet a folyamat. Nemrég egy interjúban Mustafa Barghouti kijelentette, hogy az ICC által indított előzetes vizsgálatok alkalmasint az elmúlt években komoly sikereket elért világméretű, bojkottra, elidegenítésre és szankciók megtételére felszólító kampány malmára hajtják a vizet.

Az igazság malmai lassan őrülnek, amennyiben az ICC-től vagy bármely más intézménytől várjuk a megoldást. Ugyanakkor biztató jel - Izrael szerint pedig felháborító, - hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egyáltalán foglalkozni kíván a palesztinok által elszenvedett bűnökkel.

Idővel majd kiderül, volt-e alapja az optimizmusnak, vagy csak kósza ábránd volt az egész.

Szerzők: Jeff Handmaker és Friederycke Haijer

A cikk az Al-Araby al-Jadeed kiadványban is megjelent.