EU Watch

Szintet lép a magyar kormány a hajléktalanok üldözésében

A kormányon lévő Fidesz fokozta a legkiszolgáltatottabb emberek elleni fellépést és olyan törvényt hozott, amelyik tiltja az utcán alvást.

by Hungarian Civil Liberties Union

A büntetőállam: amit nem old meg, azt betiltja

A hajléktalan emberek zaklatása, kirekesztése nem újkeletű jelenség Magyarországon, de a hajléktalanság elleni küzdelem ezen a szinten csak a második Fidesz kormány idején kezdődött el és azóta is folyamatosan a kormány napirendjén van. A kétharmados országgyűlés nyáron az egész országban betiltotta a hajléktalanságot, ezzel tovább nehezítve az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport életét. A szabálysértési törvényen a hetedik Alaptörvény-módosítás keretében változtattak, ezek a módosítások 2018. október 15-én léptek hatályba.

A módosítás által hozott legfontosabb változások

A kérdést illetően a kormány kivette a helyi közösségek kezéből a döntés jogát. Mostanáig az önkormányzatok dönthettek a hajléktalanság kérdésében a saját területükön, de mától az egész országban alaptörvényellenes a közterületi hajléktalanság, a hajléktalan ember pedig szabálysértő.

Az “életvitelszerű közterületen tartózkodás szabályainak megsértése” korábban közérdekű munkával vagy pénzbírsággal volt büntethető. Az új szabályozás szerint a szabálysértőket akár le is csukhatják. A tényállást eddig szinte egyáltalán nem alkalmazták, 2016 vége óta nem indítottak szabálysértési eljárást utcán alvás miatt. A sajtóból úgy tudni, október 16-17-én, közvetlenül a szegénység felszámolásának világnapja előtt, nagyszabású rendőri intézkedésre kerül sor, hogy a közterületekről "eltüntessék" a hajléktalanokat.

Az új szabályozás szerint, ha valakit háromszor azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul a büntetőgépezet. Egy ember naponta többször is figyelmeztethető. Ha 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani vele szemben a szabálysértési eljárást. Ilyenkor kötelező azonnal őrizetbe venni és 72 órán belül bíróság elé állítani az “elkövetőt”. Az őrizet időtartama az ügy jogerős befejezéséig tart, amely több, mint egy hónapig is elhúzódhat. Az első három elkövetés után közérdekű munkával vagy (1-60 napos) elzárással lett büntethető a szabálysértés. Azzal szemben, akit a bíróság hat hónapon belül már kétszer felelősségre vont, már csak elzárást lehet kiszabni.

Lakáspolitika és érdemi szociálpolitikai beavatkozás helyett bebörtönzés

A hetedik Alaptörvény-módosítás a keresztény értékek védelmét írja elő minden állami szerv számára. Óriási önellentmondás, hogy ugyanez a módosítás indítja be az otthontalanok ellen a kirekesztő és megalázó intézkedések sorozatát.

A szabályozás célja, hogy a közterületi hajléktalanság láthatóságát megszüntesse és a hajléktalan embereket az elzárás kilátásba helyezésével szállókra kényszerítse. Több ezer új ember fogadására és a szociális problémák büntetőpolitikai eszközökkel való kezelésére azonban sem a szociális szolgáltatók, sem a hatóságok, sem pedig a büntetés-végrehajtás szervezete nincs felkészülve. A módosítás várható hatása, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ami csak fokozza társadalmi kirekesztettségüket. A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási gondjait, és a közterületek sem lesznek tisztábbak. Cserében viszont jelentősen nőni fog a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a büntetés-végrehajtási intézmények leterheltsége, valamint a hajléktalanok társadalmi kirekesztettsége.

Tízmilliók mennek el a bebörtönzésre, amíg a valódi megoldásokkal nem foglalkoznak a döntéshozók

Az utcán és szállón élők számával kapcsolatban nem léteznek hivatalos statisztikák. Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság, a magas lakbérek vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt fenyeget az utcára kerülés. Az Emberi Erőforrások MInisztériuma szerint ehhez képest a hajléktalan emberek számára országosan 9600, “krízisidőszakban” pedig további 1500 férőhely áll rendelkezésre.

Ha elegendő férőhely állna is rendelkezésre, fontos tudni, hogy a szállókon a családokat szétválasztják. Általában a férfiak férfiszállóra, a nők női szállóra próbálhatnak bejutni, a gyermekeket pedig lakásvesztés esetén állami gondozásba veszik. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak. A fővárosban az önkormányzatok évente legkevesebb 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására, tavaly pedig legalább 346 önkormányzati lakást privatizáltak.

A Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, mindenekelőtt a családok eladósodásának és lakásvesztésének a megakadályozására, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására kellene fordítani. Egy szabálysértő napi elzárásának költsége hozzávetőleg 8 ezer forintba kerül. A be nem fizetett bírságok statisztikái alapján 2012 óta a hajléktalan emberek összesen 70 napot töltöttek elzárásban.

Önkényuralomra tör az Orbán-kormány

Mindez illeszkedik a Fidesz kormányok jogállam lebontását célzó lépéseinek sorába, amelyek eredményeképp csökkent az Alkotmánybíróság jelentősége és veszélybe került a fékek és ellensúlyok rendszere. Az elmúlt évek alatt a Fidesz kormány támadást intézett a független emberi jogi civil szervezetek és számos felsőoktatási intézmény ellen és sikerrel szűkítette a független sajtótermékek körét.

A 2018-as parlamenti választásokon elért újabb 2/3-os parlamenti többség birtokában új törvények elfogadásával folytatódott a független civil szervezetek elleni hadjárat, és veszély fenyegeti a bíróságok függetlenségét, valamint a kutatás és az oktatás szabadságát. A kormánypropaganda hatására nőtt az idegengyűlölet, és az állandó ellenségkeresés újabb és újabb áldozatokat szed. Az autoriter hatalomgyakorlás legújabb lépései a menekültekkel foglalkozó szervezeteket célba vevő 25% -os büntetőadó, valamint a menekültek segítőit fenyegető egyéves szabadságvesztés büntetésének kilátásba helyezése.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület mind a Szabálysértési Munkacsoport tagjai.