Tech & Rights

"Illiberális" államot épít a magyar miniszterelnök nemzetközi felháborodás közepette

A magyar miniszterelnök szerint az orosz, török és a kínai példát követve "illiberális" kormányzatra van szüksége az országnak.

by Jonathan Day

Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti beszédében kifejtette, Magyarország "illiberális államot" épít, "nemzeti megközelítéssel". Többek között Oroszországot, Törökországot és Kínát állította példaként, mint olyan államokat, amelyek sikereket értek el a liberalizmus háttérbe szorításával.

Az emberi jogok védelmezői számára különösen riasztó, hogy ezekkel az országokkal vették egy kalap alá Magyarországot. Oroszországban vég nélkül lehetne sorolni az emberi jogi sérelmeket, a kormányhatalom befolyása pedig messze felülmúlja a demokráciákban megengedhető mértéket. Emberi jogi sérelmek terén Kínai teljesítménye ugyancsak számottevő, míg Törökország az alapjogok csorbítása révén vált népszerű témává a nemzetközi sajtóban.

A magyarországi demokrácia széthullása

Amikor Orbán ilyen kijelentésekre ragadtatta magát, lépten-nyomon kritizálják a magyar kormányt, amiért visszaél a hatalmával. Teszi ezt a civil szervezetek függetlenségének folyamatos támadásával, valamint egy újfajta reklámadó bevezetésével, mely révén az egyik legutolsó olyan sajtóorgánumot próbálja meg elhallgattatni, amely nem a kormány szócsöveként működik.

Ugyanebben az időszakban sokat közeledett egymáshoz Magyarország és Oroszország, a két ország atomenergia egyezményt is kötött egymással. Orbán, aki kijelentette, hogy "keleti szél fúj", nem titkoltan rokonszenvez Vlagyimir Putyinnal. Oroszország ukrajnai beavatkozása kapcsán mindössze az ott élő magyar kisebbség iránti aggodalmának adott kifejezést, meg sem említve a krími vagy a donyecki helyzetet.

Számít-e a külföld ellenvéleménye?

Orbán illiberális államot vizionáló beszéde után nemzetközi sajtóorgánumok, köztük a The New York Times, hevesen bírálta a kormányt, amiért nacionalista propagandát folytat az emberi jogok rovására. Az Európai Unió azonban nem sietett a válasszal. Némely képviselője ugyan, mint Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes nyilvánosan szót emelt az ellen, hogy Magyarországon támadásnak vannak kitéve a civilek és a média, ám ezen túl semmilyen lényeges lépést nem tett az EU.

Orbán kitart amellett, hogy nincsen ellentmondás az illiberális állam építése és a között, hogy Magyarország továbbra is az Unió erős tagállama maradjon, ami azonban elég valószínűtlen. Amíg az EU nem szánja el magát komoly lépésekre, Magyarországot semmi sem fogja arra késztetni, hogy felhagyjon a civil társadalom és más, a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen tényezők vegzálásával. Minthogy nem tudni, az EU megteszi-e, hogy felfüggeszti Magyarország szavazati jogát vagy felülbírálja az ország anyagi támogatását, egyelőre nincs, ami megnyugtathatná a demokrácia híveit Magyarországon.