A terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvényjavaslatot a Minisztertanács nyújtotta be a Bolgár Köztársaság Nemzetgyűlésének. Az új jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok súlyosan és önkényesen korlátozzák a bolgár állampolgárok alapvető jogait akkor is, ha nincs arra utaló jel, hogy terrorista támadást hajtottak volna végre, kíséreltek volna meg vagy terveztek volna az országban.
A törvényjavaslatban olyan rendelkezések szerepelnek, amelyek súlyosan korlátozzák az egyének személyes szabadságjogait és magánélethez fűződő jogait, így a mozgás és a másokkal való kapcsolatfelvétel szabadságát, olyankor is, ha az érintettet nem gyanúsítják terrorcselekmény elkövetésével.
Nincsenek jogi garanciák
A törvényjavaslat nem veszi figyelembe a szigorú szükségesség és az arányosság követelményét megelőző intézkedések vonatkozásában, amilyeneket a Nemzetbiztonsági Állami Hivatal (SANS) elnöke vagy a belügyminiszter hozhat bírói végzés nélkül, illetve bármilyen, az érintetteket védő eljárási garancia hiányában.
A törvény alapján indított eljárásokban nem biztosítják az érintett jogi meghallgatását, és nem adnak számára lehetőséget arra, hogy bizonyítékot nyújtson be a saját védelmében. Az alapvető jogok korlátozására irányuló döntést nem független bíróság, hanem az eljáró hatóság hozza meg.
Végtelen lehetőség nyílik az önkényeskedésre. Az intézkedés érvényességének maximális időtartama igen jelentős: akár hat hónapra is kiszabható és kilenc hónapra meghosszabbítható.
A nyilvánosság félretájékoztatása
A belügyminiszternek jogában áll terrorizmusellenes műveletet elrendelni és meghatározni azt, hogy hogyan és hol hajtsák azt végre, korlátozva a térségben élők alapvető jogait, így a tulajdonhoz, magánélethez és személyes szabadsághoz fűződő jogait.
A rendőrök korlátozhatják a mozgásszabadságot, bárkinek, akit terrorcselekmény előkészítésével vádolnak, felfüggeszthetik az internethez való hozzáférését, elkobozhatják a dokumentumait és megsemmisíthetnek a műszaki és kommunikációs eszközeit. Nincsenek garanciák az egyének magánélethez fűződő alapvető jogaival való visszaélésekkel szemben, és a hatóságok maguk dönthetik el, szükségesek-e az adott intézkedések.
Félő, hogy a törvény súlyosan veszélyezteti az információk megszerzésének és terjesztésének szabadságát. A tömegkommunikációs csatornák kötelesek azonnal, változtatás nélkül továbbadni a hatóságok által hozzájuk eljuttatott információkat. Ily módon a hatóságok akármennyire félretájékoztathatják a nyilvánosságot azzal kapcsolatban, hogy mit művelnek, illetve mi is történik valójában.
Szükségállapot
Országgyűlési vagy elnöki rendelettel is bevezethető szükségállapot. A nemzetközi jogban szükséghelyzetben az alapvető jogok csak olyankor korlátozhatók, amikor "a nemzet élete forog kockán" (Emberi Jogok Európai Egyezménye, 15-dik cikk és Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, 4-dik cikk).
A törvényjavaslat értelmében ilyen körülmények fennállása nélkül is bevezethető szükségállapot, láthatólag egy terrorcselekmény kinyomozásának megkönnyítése érdekében és nem pedig azért, mert veszélyeztetve volna a nemzet. A szükségállapot pedig bármeddig tarthat: a kormány korlátlan felhatalmazást kap az alapjogok szükségtelen korlátozására.
A cikk Margarita Ilieva jogász, a Bolgár Helsinki Bizottság jogi programjának vezetője által írt nyílt levél alapján készült.