Tech & Rights

Veszélyezteti a média pártatlanságát az új lengyel hírközlési törvény

A törvényjavaslatot az óév legvégén nyújtották be a Sejmnek, a lengyel parlament alsó házának, amely mindjárt másnap el is fogadta.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szerint a december 30-án elfogadott törvény veszélyezteti a szólásszabadságot és nagy mértékben csorbíthatja a közmédia politikai pártatlanságát.

5 változás

A hírközlési törvény jelenlegi formájában lényeges változásokat hoz a közmédia felügyeleti és irányító testületei tagjainak kinevezését és leváltását illetően. Részletesebben, a következő változásokkal kell számolni:

  • a pénzügyminiszter nevezi ki illetve váltja le a média vezető tisztségviselőit;
  • ezen túl nem átlátható, kompetitív eljárással választják ki a közmédia felügyeleti és irányító testületeinek tagjait;
  • nem határozott időre nevezik ki e testületeket: bármikor feloszlathatja őket a pénzügyminiszter;
  • korlátozzák a Nemzeti Hírközlési Tanács (KRRIT) szerepét - e testület látta el korábban a műsorszolgáltatás felügyeletét, a közmédia intézményrendszerének irányítását és választotta ki a munkatársakat;
  • a törvény hatályba lépésének napján elbocsájtják a köztelevízió és rádió vezetőit.

'Politikai eszköz'

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) jogi szakvéleményt tett közzé az új törvényről, amelyben azt vizsgálja meg, sikerült-e a módosítások révén eleget tenni az emberi jogi normáknak. A HFHR szerint a törvényjavaslat erősíti a közmédia vezetőinek a kormánytól való függését és sérti a média pluralizmusát.

A törvény hatására a vezetők úgy befolyásolhatnák a hírközlési tartalmakat, hogy azok megfeleljenek az uralkodó többség nézeteinek. A HFHR a nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy "a javasolt jogszabályok ellentétesek az alapvető európai normákkal, amelyek a közmédiának a kormányzati befolyástól való teljes mentességét írják elő".

"A nyilatkozatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a korábbi bejelentésekkel szemben a törvényjavaslat révén nem javulna a közmédia működése. Éppenséggel csak tovább romlana az intézmények amúgy is hibás működése," közölte a HFHR jogászi munkatársa, Dorota Głowacka. "A törvényjavaslat folytán kevésbé volna átlátható a közmédia vezetőinek kinevezése, teljességgel megszűnne az eljárás társadalmi kontrollja. Ennélfogva a javaslat lehetővé tenné a kormány számára, hogy a nyilvános vitákban politikai eszközként használja a közmédiát."

A HFHR arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben egy demokráciában időről időre nyilvánvalóan reformokra van szükség, a szóban forgó törvényjavaslatot nem bocsátották nyilvános vitára. Ráadásul olyan gyorsan léptették életbe, hogy az illetékes testületek nem is vehettek róla tudomást, illetve fejthették ki vele kapcsolatban a nézeteiket.

A HFHR azzal kapcsolatban is kifejezte a fenntartásait, hogy az új törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Csak most kezdődik

A 2015 októberi választásokon győztes Törvény és Igazság párt (PIS) szóvivője szavaival mindez csak az első lépés a közmédia reformjában.

A képviselők a következő lépésben meghatároznák a média szerepét, mégpedig azzal a céllal, hogy a "nemzeti média" törvényes küldetést töltsön be.

A változtatásokkal szembeni tiltakozásul december 31-én valamennyi köztelevíziós csatorna (TVP 1, TVP 2, TVP Info és TVP Kultura) igazgatója felmondott.

Nemzetközi reakciók

Az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) arra kéri a lengyel kormányt, "álljon ellen a kísértésnek, hogy teljes körű politikai ellenőrzés alá vonja a médiát". A szervezet nyílt levélben fordult a lengyel kulturális miniszterhez. Hasonlóan fogalmazott az Európai Műsorszolgáltatók Egyesülete (EBU) a Sejm elnökének szóló levélben. Az EBU szerint a PiS közmédiát érintő javaslatai a politikai függetlenség elvesztéséhez vezetnek.

Az Európai Bizottság képviselői is kifejezték aggodalmukat az új médiatörvénnyel kapcsolatban. Mielőtt a Sejm elfogadta volna a törvényt, az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans levélben fordult Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszterhez és Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszterhez.

Günther Oettinger, a digitális gazdaság és társadalom európai biztosa így nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban: "Számos okunk van rá, hogy életbe léptessük a 'jogállamiság mechanizmust' és ellenőrzés alá vonjuk Varsót".

Oettinger biztos arról kívánja meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy már a bizottság legközelebbi, január 13-i ülésén foganatosítsák a tervet.