A Liberties tagszervezete, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) álláspontja szerint az aránytalanul szigorú pénzbeli büntetés, amit ráadásul meg sem indokoltak részletesen, súlyosan sérti a szólás szabadságát.
A parlamenti tudósítások fontos részét jelentik az újságírásnak
A HFHR nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a tévécsatorna a 2016 decemberi, úgynevezett országgyűlési válságról, illetve az általa kiváltott, a nyilvánosság érdeklődésére érthető okokból számot tartó tiltakozásokról készített tudósítások miatt kapta a büntetést.
A média alapvető feladata beszámolni mind a parlamenti ülésszakokról, mind a lakosság szervezkedéseiről. Ez teszi a "társadalom éber őrévé", és ennélfogva járulhat hozzá a demokratikus jogállam rendes működéséhez.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Selmani és mások v. Macedonia és a Pentikäinen v. Finnország ügyekben egy az egyben az állami hatóságokat tette felelőssé az ilyen eseményekről szóló szabad tájékoztatás biztosításáért. Ezeknek az ítéleteknek a tükrében a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács (NMT) döntése láthatólag sérti a szólásszabadságnak a strasbourgi bíróság ítélete által lefektetett normáit.
A médiának nem az a dolga, hogy a kormány szócsöve legyen
A magánkézben lévő médiumok véleményszabadságának védelme különösen fontos, amióta a médiaszabályozás 2016-os "reformja" gyakorlatilag lehetetlenné tette a közszolgálati médiaorgánumok számára, hogy elfogulatlanul adjanak hírt a nyilvánosságot érintő eseményekről.
A "reformot" követően kormányt bíráló tudósítások, a hatalom számára kellemetlen hírek egyedül a magántulajdonú műsorszolgáltatóktól származtak. Ebben a helyzetben a magántulajdonú sajtóorgánumok elleni bármiféle támadás, így az, hogy szabálysértési büntetéseket rónak ki rájuk, csak mert beszámolnak fontos közéleti eseményekről, a lengyel médiapiac pluralizmusának korlátozására tett kísérletnek minősülhet.
"Attól tartunk, az intézkedés célja nem egyes televízióműsorok megrendszabályozása, hanem az, hogy a többi műsorszolgáltatót is elrettentse attól, hogy betöltsék a demokráciában vállalt szerepüket, melynek lényege az állami hatóságok ellenőrzése. Márpedig ebbe a szerepkörbe nem fér bele, hogy a kormány szócsövei legyenek, hiszen ellenőrző funkciójuknak éppen az a lényege, hogy minden, a nyilvánosság számára jelentős eseményről beszámoljanak akkor is, ha az komoly társadalmi feszültségeket vált ki, ráadásul úgy, hogy kritikusan vegyék szemügyre a kormány lépéseit", áll a HFHR közleményében.
A NMT döntésének felülvizsgálata
A HFHR azt is szorgalmazza, hogy a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács döntését vessék alá hatékony és független bírósági felülvizsgálatnak. Erre azért van szerintük szükség, mert a Legfelsőbb Bíróságról szóló, jelenleg vitatott törvényjavaslat értelmében a Legfelsőbb Bíróság nemrég létesített szervében, a Különleges Felülvizsgálati és Közügyi Tanácsban ülő bírák hozzák meg a végső döntést azokban az ügyekben, amelyeknél fellebbezést nyújtanak be a NMT elnökének ítéletével szemben.
A Tanács tagjait az éppen átalakított, politikai kinevezettekből álló Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács jelöli.
A közlemény így folytatódik: "A fenti megfontolások alapján felszólítjuk a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanácsot, hogy az Alkotmány 213(1) cikkének szellemében maradéktalanul lássa el a jogszabályban előírt feladatait, tartsa tiszteletben a szólásszabadság normáit és az tájékozódáshoz való jogot, valamint törekedjen a közérdek szolgálatára a rádiózás és a televíziózás terén."
A HFHR ellenőrzi a NMT döntéseit
A HFHR eddig olyankor szólt bele a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács döntéseivel kapcsolatos ügyekbe, amikor véleményünk szerint felmerült a szólásszabadság sérelmének kérdése. Többek között közbeavatkoztunk a TOK FM megbüntetésekor, valamint akkor, amikor a TV Trwam nem kapta meg a multiplex közvetítés jogát.