A gazdasági, szociális és kulturális jogoknak ugyanúgy, mint az egészséghez, oktatáshoz vagy a munkához való jognak, sokkal nagyobb szerepet kellene játszaniuk az országos és a helyi szintű kormányzásban.

Ez volt az október 10-i genfi értekezleten a Holland Emberi Jogok Intézetének fő üzenete az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága számára.

Sok holland politikus nem igazán akarja elfogadni, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok ugyanolyan fontosak, mint a polgári és a politikai jogok. A többség számára "ismeretlen, idegen" ez a terület, és félő, hogy a bírák beavatkoznak a törvényhozói hatalomba, amennyikor gazdasági, szociális és kulturális jogok kérdésében ítélkeznek. Sokak számára homályos, mit jelentenek ezek a jogok.

Szakértői tudás

A Holland Emberi Jogi Intézet jelentése rámutat, hol - például a holland karibi térségben - lehetne javítani az egyezségokmánynak történő megfelelés terén. Foglalkozik az etnikai kisebbségek, a nők, a fogyatékkal élők diszkriminációjának a kérdésével a foglalkoztatás terén, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a családon belüli erőszak áldozatainak támogatásával, a menhelyekkel és a szakszerű segítséggel.

Az egyezségokmánynak való hiányos megfelelés elsősorban a sérülékeny csoportokhoz tartozókat érinti. A benne foglalt jogok védelmet nyújtanak a számukra és megalapozzák a szakpolitikai döntéseket, valamint azt, hogyan lehet konkrét helyzetekben egyensúlyt teremteni a különféle érdekek között. Több szakértői tudásra van szükség a foglalkoztatás, az egészségügy és az oktatás terén ahhoz, hogy a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányban foglalt jogok mint emberi jogok komolyan legyenek véve. Vonatkozik ez az országos és a helyi szintű kormányzati tisztviselőkre csakúgy, mint a munkáltatókra, oktatókra és segélymunkásokra.