A törvénytervezet első meghallgatására a szejmben (a lengyel parlament alsó házában) május 19-én került sor. A lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért bírálatot tett közzé a törvénytervezetről, melyben számos előirányzott jogszabályi változást kifogásol.
Noha a kormány ígéretet tett rá, hogy nyílt vitára bocsátja a törvényjavaslatot, nem hogy nem került sor egyeztetésre, de hónapokon át titokban tartották a tervezetet.
"Ez a döntés összeegyeztethetetlen a törvénytervezet céljainak jelentőségével, ami nem más, mint a közbiztonság megteremtése. Ilyen alapvető érték megvalósítása esetén széles körű megbeszélésekre volna szükség, hogy alaposan megvitassák a törvényi változtatások irányát," jelentette ki a bírálat szerzője, Barbara Grabowska – Moroz.
Homályosan határozták meg, mi a terrorizmus
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért kritizálja, ahogy a "terrorista cselekményt" definiálja a törvénytervezet. A jogszabály felsorolja az ilyen cselekményeket, azonban diszkriminatív módon, egyetlen vallási csoport szélsőségeseire vonatkoztatva.
Terroristák vagy külföldiek ellen?
A törvénytervezet egyik legproblémásabb passzusa az a rendelkezés, amely szerint a rendfenntartó erők megfigyelés alatt tarthatnak egy külföldi személyt. A jogszabály szerint három hónapig is tarthat a megfigyelés, és mindössze főügyészi engedélyre van ilyenkor szükség - bírósági felhatalmazás nem is kell hozzá.
Weboldal letiltása
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának szólásszabadsággal kapcsolatos esetjogával ellenkezik az a javaslat, hogy le lehessen tiltani weboldalakat. Ami különösen fontos, az az, hogy a törvénytervezet nem alkalmas rá, hogy elejét vegye a hatóságok ilyen téren gyakorolt önkényeskedésének.
A legfőbb problémák, hogy nincsen hatékony bírósági felügyelet a rendőrség felett, és weboldal letiltása esetén nem lehet panaszt tenni más szervnek, csak a Belbiztonsági Ügynökségnek és a főügyésznek.
A Belbiztonsági Ügynökség mindent tud
Azzal, hogy hozzáférést biztosít a Belbiztonsági Ügynökség (ABW) számára más szervek, így a Társadalombiztosítási Intézet (ZUS), a Mezőgazdasági Biztosítási Intézet (KRUS), a Pénzügyi Felügyelet (Komisja Nadzoru Finansowego) és a helyi hatóságok által készített nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz, a törvénytervezet óriási mértékben korlátozza a magánélethez fűződő jogokat.
Az ABW hozzáférhet a szociális intézményeken, közutakon és más nyilvános helyeken elhelyezett térfigyelő kamerarendszer által készített felvételekhez.
14 napos fogva tartás és éjszakai razziák
A törvénytervezet felhatalmazza a biztonsági szerveket arra, hogy éjszakai razziákat hajtsanak végre például egy kerület minden lakott részén. Ehhez elegendő egy olyan ésszerű feltételezés, hogy egy gyanúsított tartózkodik a környéken.
Kritika illeti a biztonsági erők új jogkörét, amelynek alapján 14 napon át fogva tarthatnak valakit azon az alapon, hogy valahol terrorista bűncselekményre került sor.
Ilyen esetben nem kerül sor a bevett eljárásra, amelynek keretében megelőző intézkedéseket foganatosítanak. A rendvédelmi szerveknek nem kell bizonyítaniuk, hogy feltehetően a letartóztatott hajtotta végre a bűncselekményt, amelynek elkövetésével gyanúsítják.
"A törvénytervezet sajnos nem veszi figyelembe az Emberi Jogok Európai Bíróságának létező esetjogát. Nincsen nyílt vita, az elképesztően gyors eljárás és az állampolgári jogok és szabadságjogok rendkívüli mértékű megsértése elég ok arra, hogy több változtatást is végre hajtsanak a törvénytervezeten," közölte Barbara Grabowska-Moroz.