Tech & Rights

Vallási erőszak ügyében marasztalta el Bulgáriát a strasbourgi bíróság

Bulgária megsértette a vallásszabadság jogát azzal, hogy nem vizsgálta ki megfelelően azt az esetet, amikor egy szélsőjobboldali párt támogatói muzulmán hívőkkel kerültek összetűzésbe egy szófiai mecsetben - döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága.

by Bulgarian Helsinki Committee

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Karaahmed v. Bulgária ügyben hozott ítélete szerint 2011-ben, amikor a hatóságok nem tudták megakadályozni, hogy egy bolgár szélsőjobb párt megtámadjon Szófiában egy mecsetet, sérült az egyezmény (a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságról szóló) 9-dik cikke.

A bíróság szerint az ország hibázott, amikor nem tudott védelmet nyújtani a kérelmezőnek, Veli Karaahmednek és a többi hívőnek, akikre köveket és fémcsöveket hajigáltak a tüntetők. A testület szerint a hatóságok ráadásul nem megfelelően és hiányosan vizsgálták ki a támadás körülményeit.

A támadás

Az Ataka nevű bolgár nacionalista párt 2006-ban kampányt indított a szófiai Banya Bashi mecset hangszóróiból állandóan hallatszó "üvöltés" miatt. 2011 májusában a párt hívei egy hangszórókkal felszerelt kocsival köröztek a mecset környékén, és felvételről templomi harangozást és keresztény énekeket játszottak a pénteki imádság alatt.

A következő pénteki imádságkor az Ataka tiltakozást szervezett a mecsethez, amire megkapták a polgármesteri engedélyt. Az Ataka kb. 150 tagja és támogatója, köztük Volen Siderov, a párt vezetője és más magas tisztséget betöltő személyek közvetlenül a mecset előtt, a hívők közelében gyülekeztek.

A tüntetők nacionalista jelszavakkal dekorált zászlókat és transzparenseket lengetve olyan rasszista szitokszavakat ordibáltak, mint "mocskos terroristák", "szemetek", "török kémek". Egyikük bicskát vett elő, és komótosan szétszabdalt egy török fezt, miközben így kiabált: "Hallgassatok csak ide! Most megmutatjuk, mit teszünk mindannyiotokkal!"

A rendőrség még azután sem vetett véget a megmozdulásnak, hogy a tüntetők kövekkel, zászlórudakkal és fémcsövekkel kezdték hajigálni a hívőket és még imaszőnyegeket is felgyújtottak. Csak mikor már javában tombolt az erőszak, akkor lépett közbe a rendőrség. Összesen öt muzulmán, öt rendőr és egy Ataka-tag sérült meg az összecsapás során, amelyről széles körben beszámolt a sajtó és számos videófelvételt is lehoztak róla a médiában.

Igazságszolgáltatás Bulgáriában

Több ízben is indult vizsgálat huliganizmus illetve a támadás okozta sérülések tárgyában. A Bolgár Helsinki Bizottság jogi programját vezető Margarita Ilieva által képviselt kérelmező fellebbezése után vallásellenes gyűlölet hirdetése miatt is nyomozni kezdtek. A Szófiai Városi Ügyészség elutasította Karaahmed az irányú kérelmét, hogy áldozatként részt vehessen a nyomozásban, amit azzal indokoltak, hogy "viselkedésbeli" kihágásnak nem lehet áldozata.

Karaahmed fellebbezett a döntés ellen, ám hiába: a döntést helyben hagyták, ő pedig kapott egy végleges elutasító határozatot az eljárásban történő részvételét illetően, aminek következtében nem tekinthetett bele az ügyiratokba és nem élhetett az áldozatoknak kijáró jogokkal. 2013 januárjáig nem zárult le a nyomozás és nem történt vádemelés.

Az EJEB ítélete

A kérelmező és a többi hívő az Ataka-féle tüntetők tetteinek következtében a vallása szabad gyakorlásában való akadályozottsága révén szenvedett jogsérelmet, amit a hatóságok nem tudtak megelőzni. Nem sikerült tehát egyensúlyba hozni a tüntetők illetve a kérelmező és a többi hívő joggyakorlásának lehetőségét.

A bíróság szerint, ismerve, milyen nézeteket vall az Ataka az iszlámról és a muzulmánokról, világos kellett, hogy legyen a hatóságok szemében, milyen jellegű demonstrációt szerveznek a pénteki imádság idejére a mecset elé. Ennek ellenére nem hoztak konkrét intézkedéseket a helyzet kezelése érdekében, csak miután már megkezdődött a demonstráció.

Önmagában az, hogy hangosra állított hangszórókkal zavarták meg a pénteki imádságot, nem árul el mindent a demonstráció jellegéről. A többnyire fekete ruhát viselő tüntetők olyan jelmondatokat írtak a transzparenseikre, amelyek egyértelművé tették, mit gondolnak a Bulgáriában élő törökökről illetve muzulmánokról. Az Ataka fellépése nem azt fejezte ki, hogy a zajszintet kifogásolnák vagy akár az iszlámról akarnának véleményt nyilvánítani. Kétség kívül az volt a céljuk, hogy megzavarják a hívőket, illetve erőszakot gerjesszenek.

A hatóság az eset után sem volt a helyzet magaslatán. A vallásellenes gyűlölet keltésének ügyében 2011 május 25-én indult nyomozás még ma, az esethez képest majd' négy évvel később sem zárult le. Az is nyugtalanító, hogy egyelőre semmi eredménnyel nem jártak a felelősök azonosítására irányuló próbálkozások, és nem emeltek vádat azok ellen, akik különböző tárgyakkal dobálták meg a hívőket és felgyújtották az imaszőnyegeiket, holott a videófelvételeken tisztán lehet látni őket.

Végül az Ataka egyetlen tisztviselőjének kivételével a demonstrációban vezető szerepet játszók közül egyet sem hallgattak még ki. Pedig a képviselők mentelmi joga nem támasztana ezzel szemben semmilyen akadályt. Mindent együttvéve a vizsgálat nem volt megfelelő válasz a történtekre.

Az Emberi Jogi Bíróság 3 000 eurós nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.