Civilek egy csoportja, köztük a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor tagjai, valamint a Sunlight nemzetközi politikai igazgatója, aki korábban a K-Monitor munkatársa volt, közösen fordultak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) Operatív Bizottságához, hogy a testület, az új politikai irányvonal szerint, intézkedjen a magyarországi helyzet átfogó vizsgálata érdekében, különös tekintettel a civil társadalom mozgásterének korlátozására.
Rágalomhadjárat
Az utóbbi években a jogállamiság, a demokrácia, a pluralizmus, az emberi jogok és a független intézmények jelentette fékek és ellensúlyok szisztematikus tönkretétele folyik Magyarországon. Az OGP szempontjából különösen sérelmesek azok a kormányintézkedések, amelyek a nem-kormányzati szervezetek független működéséhez, kritikus fellépéséhez és külföldi támogatások igénybevételéhez szükséges teret igyekeznek korlátozni.
Magyar kormánytisztviselők 2013 nyara óta folytatnak rágalomhadjáratot különféle független civil szervezetek ellen. Támadásaik kereszttüzében éppen azok az átláthatósággal és az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek állnak, amelyek a legnagyobb részt vállalták az ország OGP-folyamatában.
Rendőri razziák
A gyanúsítgatások idővel konkrét kormányzati akciókba torkollottak. Kormányzati ellenőrzést folytattak, majd büntetőeljárást indítottak számos a Norvég Civil Alapból részesülő szervezet, köztük a TASZ, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország ellen.
Egy 2014 szeptemberi rendőri razzia során, egyértelműen a figyelemfelkeltés és megfélemlítés szándékával, több tucat rohamrendőr szállt ki a civil alapot kezelő két szervezet irodáihoz. Szintén tavaly a civil alapot kezelő szervezetek közül négynek függesztették fel az adószámát, amivel gyakorlatilag lehetetlenné tették a működésüket. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a magyar kormánynak nincsenek skrupulusai azzal szemben, hogy adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítse a tevékenységét bíráló civil társadalmi csoportosulásokat.
Az ország OGP Akciótervének kidolgozásában részt vállaló civil szervezetek rendkívül kritikusan nyilatkoztak a folyamatról, mondván, hogy nem került sor valódi konzultációra illetve érdemi párbeszédre a kormányzat és a civil társadalom között. Egy civil koalíció például felszólította a kormányt, vizsgálja felül az információk hozzáférhetőségét és az átláthatóságot korlátozó törvényeket, amire a kormány mindmáig nem is válaszolt.
Nemzetközi aggodalom
A kormány törekvései ezzel éppen ellentétesek: nemrég elfogadott korrupcióellenes akcióterve értelmében például a civil szervezetek vezetőinek a magánvagyonukról is nyilatkozniuk kellene. Legutóbb pedig az információs szabadság korlátozására olyan jogszabályt fogadtak el, amely szerint a közérdekű adatigénylés mint szolgáltatás térítéskötelessé válik. A közérdekű adatok megismerhetőségének akadályozása korlátozza a vonatkozó alapjog érvényesíthetőségét és még inkább megnehezíti, hogy a civil társadalom elláthassa a kormány ellenőrzésének illetve a jogok feletti őrködésnek a szerepkörét.
Nem csak a magyarországi civilek, hanem világszerte több száz vezető országos és nemzetközi civil szervezet fejezte ki aggodalmát a magyarországi civil társadalom elleni támadássorozattal kapcsolatban, arra kérve a kormányt, hagyjon fel ezzel a gyakorlattal. Maga Barack Obama amerikai elnök is kiemelte, hogy Magyarországra "egyre inkább jellemző, hogy folyamatosan rendszabályozzák és nyíltan megfélemlítik a civil társadalmat".
Javaslatok
A civil társadalom elleni támadássorozat és az, hogy a kormány nem folytatott érdemi tárgyalásokat az OGP-folyamat során olyan kritikus helyzetet idézett elő, amelyben bizonytalanná vált, hogy lehetséges-e egyáltalán ténylegesen részt venni az OGP-folyamatban. Ezért a civilek képviselőinek egy csoportja arra kéri az OGP Operatív Bizottságát, intézkedjen az OGP szellemében annak érdekében, tegyék ismét lehetővé, hogy a civil társadalmi szereplők elláthassák a demokratikus funkciójukat, például eleget tehessenek a magyarországi OGP Akciótervek kidolgozásában és ellenőrzésében rájuk háruló feladatoknak.
A levélben számos javaslat is olvasható azzal kapcsolatban, hogyan lehetne újrateremteni azt a közeget, amelyben a kormányzat figyelembe veszi a civil társadalom felől érkező bírálatokat, és kialakíthatóvá válik az állami szervek és a nem-kormányzati csoportok közötti érdemi párbeszéd, valamint megszűnik az ellenőrző szerepkört betöltő civil szervezetek zaklatása.
A magyar kormány a maga részéről egyre inkább ellenségének tekinti a civil társadalom kritikus beállítottságú elemeit, amint arra a Független Értékelési Mechanizmus jelentése és a független hazai jogvédő szervezetek által készített értékelések is rávilágítanak.