Tech & Rights

Szólásszabadság: Miért olyan fontos vigyázni rá?

Európában veszélyben a szólásszabadság, ami nélkül képtelenség felelősségre vonni a kormányokat. Elmagyarázzuk, miért olyan fontos ez a jog, és mit tesz a védelmében a Liberties.

by LibertiesEU

Mi a szólásszabadság?

Sokféleképpen kommunikálunk: szóban, írásban, azzal, ahogyan öltözködünk, tiltakozással és így tovább. A kommunikáció fontos része az életünknek, a kommunikációs szabadság mértéke pedig lényegesen befolyásolja azt, hogy milyen társadalomban, mennyire erős demokráciában élünk. A szólásszabadság lényegében a politikai kérdések megvitatásának jogát jelenti. Tehát a szólás szabadságának joga véd minden közérdekű megnyilvánulást, például, ha megjegyzéseket teszünk a kormány intézkedéseiről, bíráljuk a köztisztviselőket, vagy követeljük a jogainkat.

A Liberties mind az online, mind az offline kommunikációhoz kapcsolódóan küzd a szólásszabadság védelméért. Ez egy igen széleskörűen értelmezett, alapvető emberi jog, aminek azért megvannak a korlátai. A jogaink többségére igaz, hogy egymáshoz képest súlyozandók, vagyis ha valaki gyűlöletet kelt vagy veszélybe sodor másokat, nem illeti meg a szólás szabadsága. Emiatt a gyűlöletbeszédet vagy a gyermekpornográfiát nem védi a szólás szabadsága. Vannak más típusú megszorítások is, például a szerzői jogvédelem alá eső tartalmak vagy a személyes információk védelme arányosan korlátozza a szólásszabadságot. A szerzői jog főként a szerző érdekeit védi. Nem teheti meg például valaki, hogy a saját nevén jelenteti meg a Harry Pottert, vagy az író engedélye nélkül megfilmesíti a regénysorozatot. Ugyanakkor idézni szabad a műből, vagy oktatás céljára is lehet belőle részeket felhasználni, mivel erre általában nem vonatkozik a szerzői jogi védelem. A magánélethez fűződő jog is korlátozást jelent a szólásszabadságra nézve. Általában véve tilos az érzékeny személyes adatok közlése, például az egészségügyi adatok titokban tartásának joga felülírja a szólás szabadságához fűződő érdekeket. Ilyenkor a jogok kiegyensúlyozásáról csakis a konkrét eset ismeretében lehet állást foglalni.

Miért foglalkozunk ezzel a témával?

Vannak olyan EU-s kormányok, amelyek nem tartják tiszteletben a szólásszabadságot. Némelyik nyomást gyakorol a közszolgálati médiára, hogy a kormány érdekei szerint, részrehajló módon tájékoztasson. Előfordul, hogy túlszabályozzák a nyomtatott, az elektronikus vagy az online sajtót. Léteznek például olyan tartalmi kívánalmak, hogy muszáj a napi eseményeket közölni, vagy hogy bizonyos százalékban kizárólag európai gyártású műsorokat lehet közvetíteni. Ezek a megkötések súlyos terhet rónak a szolgáltatókra. Az ilyesfajta elvárások jogosak lehetnek a közszolgálati sajtó esetében, ugyanakkor a kisebb cégek és az egyes témákra specializálódott weboldalak nem tudnak megfelelni nekik. A túlszabályozás következtében kevesebb hang hallható, ami pedig veszélyt jelent a demokráciára nézve.

Más példákat is fel lehetne hozni a szólásszabadság jogtalan korlátozásával kapcsolatban. A sajtó segít a politikusok és kormányok felelősségre vonásában, ugyanakkor a forrásaik olykor csak a törvények megszegésével tudják feltárni a korrupciót vagy az egyéb visszaéléseket. Gyakran őket, a kiszivárogtatókat büntetik meg, nem pedig az általuk felfedett törvénysértések elkövetőit. Ha azt akarjuk, hogy a média megfelelő tájékoztatást nyújtson, védenünk kell az informátorokat. A törvény az intézkedő rendőrök vagy az országgyűlési viták lefotózását vagy lefilmezését is korlátozza, holott az ilyen felvételek is fontosak a nyilvánosság előtti elszámoltatáshoz.

Maga az EU is korlátozza a szólásszabadságot. Sem az audiovizuális médiaszolgáltatásokról és a szerzői jogokról szóló irányelvek, sem a jogsértő internetes gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés Magatartási Kódexének tervezett módosításai nem tartják tiszteletben a szólás szabadságát. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv szigorú tartalmi elvárásokat támaszt az online szolgáltatásokkal szemben, amelyek mind az internetes sajtótermékekre, mind pedig az olyan platformokra érvényesek, mint amilyen a YouTube. A szerzői jogokról szóló irányelv cenzúrára kötelezi az internetes cégeket, amennyiben elvárja tőlük, hogy szerzői jogi okokból távolítsanak el vagy tegyenek hozzáférhetetlenné bizonyos tartalmakat anélkül, hogy erről egyeztetnének a felhasználókkal. A Magatartási Kódex pedig gyakorlatilag rendőri felelősséggel ruházza fel az internetes szolgáltatókat, amikor elvárja tőlük, hogy ellenőrizzék a feltöltött tartalmakat. Nem elég, hogy a tartalmak cenzúrázása súlyos teher az olyan cégeknek, mint a Facebook vagy a Google, de ráadásul az ilyen elvárások nem átlátható módon korlátozzák a szólás szabadságát. Az üzleti vállalkozások szemében az alapvető jogok nem olyan fontosak, ezért, ha választaniuk kell a bizonyos tartalmak törléséhez kötődő üzleti érdekek és a szólásszabadság elvének való megfelelés között, nyilván az előbbit tekintik irányadónak, azaz inkább eltávolítják a jogilag kockázatos tartalmakat.

Mit tesz ez ügyben a Liberties?

A Liberties célkitűzése, hogy az EU-s intézmények és a nemzeti kormányok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek erősítik a szólásszabadság és a sajtószabadság kibontakozásához szükséges környezetet. Ezért az ilyen irányú törvénymódosításoktól kezdve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelven és a Magatartási kódexen keresztül a szerzői jogokról szóló irányelvig igyekezzük befolyásolni a jogszabályalkotást.

A szólásszabadságért küzdők segítségével újra kell alkotni a Magatartási Kódex magáncégekre vonatkozó kitételeit, a szerzői jogokkal kapcsolatos jogszabály módosításokról zajló vita során pedig meg kellene találni az egyensúlyt a szólásszabadság és a szerzői jogok birtokosának jogait érvényesítő szempontok között. Az audiovizuális médiaszolgáltatókról szóló irányelv is módosításra szorul a tartalmi elvárások vonatkozásában. Ezen felül úgy gondoljuk, hogy az EU-nak irányelvben kellene rögzítenie a kiszivárogtatók védelmét.

EU-s és nemzeti szinten egyaránt fel kellene számolni a túlszabályozottságot. A Liberties és annak tagszervezetei megpróbálnak nyomást gyakorolni mind az országos, mind az uniós döntéshozókra, hogy sikerüljön megfékezni a kormányzatok és hatóságok jogtalan beavatkozásait.

A Liberties jövőre online oktatási kampányokat indít, ahol az újságírók és a forrásaik jogairól, internetes szólásszabadsággal kapcsolatos esetekről és a szolgálatban levő köztisztviselők lefotózásáról és lefilmezéséről lesz majd szó.