Tech & Rights

A lakókocsisok táborhelyeinek fokozatos felszámolására irányuló holland politikáját bírálta egy tanulmány

Számos holland városban alkalmazzák a lakókocsisok táborhelyeinek fokozatos felszámolásának politikáját, márpedig ez ellentétes a holland, az európai és a nemzetközi jogszabályokkal és törekvésekkel.

by PILP

Számos holland városban fokozatosan felszámolják a lakókocsisok - azaz a huzamos ideig lakókocsiban élő, többnyire roma vagy sinti származású emberek - táborhelyeit. Az intézkedés lényege, hogy az üresen maradó lakókocsi-állásokat nem adják újra bérbe, aminek következtében egyre fogy a rendelkezésre álló lakókocsik illetve lakókocsi-állások száma, miközben egyáltalán nem apad az amúgy is kevés hely iránti igény.

Az Utrechti Egyetem és a Közérdekű Pereskedési Projekt (Public Interest Litigation Project) kutatást szervezett a lakókocsi-táborokra vonatkozó intézkedések vizsgálatára. A kutatás eredményeit összefoglaló "Jogos-e a lakókocsi-táborok fokozatos felszámolása?" címmel született tanulmány szerzője Rachel Dijkstra.

Dijkstra először is szemügyre vette a vonatkozó nemzetközi és európai emberi jogi normákat, azaz megvizsgálta az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogát az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8-dik (a magánélet és a családi élet tiszteletéről szóló) cikkével kapcsolatban, és azt is, hogyan hajtották végre az Európai Szociális Chartát, illetve mi mindent tartalmaz a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmányában foglalt nemzetközi szabályozás. A szerző ezen felül áttekintette a Holland Emberi Jogi Intézet vonatkozó döntéseit.

Sem a holland, sem a nemzetközi szabályoknak nem felel meg az intézkedés

Dijkstra következtetése szerint "a lakókocsisok táborhelyeinek fokozatos felszámolásának számos holland városban alkalmazott módja ellentétes mind a holland, mind pedig az európai és a nemzetközi egyezményekkel és törekvésekkel," és három alapvető problémát vet fel. Először is, a romákat, a sintiket és a lakókocsiban élőket nem ismerik el kisebbség gyanánt Hollandiában, vagyis a helyi politikában nem veszik figyelembe ezeket a csoporthovatartozásokat.

Másodszor, igazolatlanul tesz különbséget a fokozatos felszámolás politikája a lakókocsik és a közönséges házak lakói között. A romákat és a lakókocsikban élőket ráadásul kedvezőbb bánásmódban kellene részesíteni, például kellő mennyiségű kocsiállást biztosítani a számukra.

Végül pedig a fokozatos felszámolás politikája az EJEB értelmezése szerint sérti a magánélethez és a családi élethez fűződő jogot. Az intézkedések megtervezésekor és végrehajtásakor ennek a jognak az érvényesülése érdekében legalább is fel kellene becsülni a hozzá fűződő érdekeket. Adott esetben figyelembe kell venni, hogy a romák, a sintik és a lakókocsikban élők számára kulturális jelentőséggel bír, hogy a rokonaik közelében, lakókocsiban élnek.