Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete szerint Bulgária megszegte a kínzás tilalmát, amiről az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3-dik cikke rendelkezik. A Sztojkov v. Bulgária ügy sértettje egy lopásért elítélt rab.

Megverték és megégették

Sztojkovot, aki jelenleg a Stara Zagora Börtönben tölti a büntetését, harmadmagával vádolták meg 1,8 millió bolgár leva (kb. 920 000 euró eltulajdonításával, amivel egy helyi vállalkozást, a Pestosztroj céget károsítottak meg.

Sztojkovot pár nappal a rablás után a saját otthonában tartóztatták le Kazanlakban, majd pedig, elmondása szerint, autóval a városon kívüli hegyekbe vitték. Sztojkov azt állítja, hogy ezután megverték, öngyújtóval megégették és késsel feszegették a körmeit, hogy kicsikarják belőle, hova rejtette a pénzt.

A kínzás közben Sztojkov többször is elveszítette az eszméletét. A másnapi orvosi látlelet szerint a testét több helyütt zúzódások, horzsolások és más sérülések borították.

Kikényszerített vallomás?

Az ellene szóló, 2010. május 15-i ítélet Sztojkovot vétkesnek mondta ki lopásban és 16 és féléves börtönbüntetésre ítélte. A bolgár bíróság szerint nem kényszer hatása alatt vallott, hanem önkéntesen mutatta meg a rendőrségnek a helyet, ahova a lopott pénzt rejtette.

2010 novemberében Sztojkov panaszt tett a főügyész és a Belügyminisztérium ellen, amiért 2009 februárjában embertelen bánásmódnak vetették alá.

A területi ügyészi hivatal nem volt hajlandó büntetőeljárást indítani az érintett rendőrökkel szemben, a fellebbviteli ügyész pedig végleges határozatot hozott az ügyben, helyben hagyva a területi ügyész döntését.

"Újabb ítélet"

Az EJEB megjegyezte, hogy bár nem tudja alátámasztani Sztojkov közlését azzal kapcsolatban, hogy megkínozták, a sérüléseinek az orvosi látleleten szereplő leírása, amely kitért a köröm alatti vérrögökre is, megfelel a sértett által elmondottaknak.

"Újabb ítéletet hozott a strasbourgi bíróság Bulgáriával szemben rendőrök által elkövetett visszaélések miatt," jegyezte meg Kraszimir Kanev, a Bolgár Helsinki Bizottság elnöke. "A bíróság továbbá megállapította, hogy kínzás történt. Ilyenkor tárgyalás előtti eljárásra, gyors és hatékony nyomozásra és az elkövetők felelősségre vonására van szükség."

Az EJEB nem állapított meg az ügyben kártérítést vagy költségtérítést, mivel a panaszos nem kérte a nem anyagi természetű károk kompenzálását. Az anyagi károkért a börtönben töltött idő miatt kimaradó fizetéseinek megfelelő kártérítést kért, ám a bíróság szerint nem állt fenn összefüggés a jogsértés és az állítólagos anyagi károkozás között.