Tech & Rights

Strasbourg bírósági engedélyhez kötötte a megfigyeléseket

​Pert nyert két jogász a magyar állam ellen Strasbourgban az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt a titkos megfigyelések magyarországi szabályozása miatt. A Szabó és Vissy v.Magyarország ügyben hozott ítélet a teljes európai közvélemény számára mérvadó lehet

by Hungarian Civil Liberties Union
(Image: Lena - Flickr/CC content)

A TASZ szakmai igazgatójának és jogász kollégájának ügye annak a kérdésnek az eldöntéséről szólt, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések előzetes engedélyezésénél elegendő-e, ha azt a kormány egy tagja, egy miniszter engedélyezi, vagy szükséges, hogy a megfigyelés felett független, kívánatosan bírói kontroll is érvényesüljön. Saját potenciális megfigyelésükre alapozva azt sérelmezték, hogy a magánélethez való joguk sérül, ha a lehallgatásukat semmilyen, a lehallgatásban érdekelt kormánytól független ellenőrzési mechanizmus nem kíséri, különösen arra való tekintettel, hogy a titkos megfigyelésről az érintettek – éppen a megfigyelés titkos természete miatt – általában nem értesülnek, így azzal szemben jogaikat érvényesíteni nem lehetnek képesek. Ugyanezt a szabályozást a magyar Alkotmánybíróság 2013-ban nem találta a Magyar Alaptörvénnyel ellentétesnek, , ám most a strasbourgi bíróság kimondta, hogy az európai emberi jogi normáknak az ilyen független kontroll nélküli megfigyelés nem felel meg.

Az ítélet súlyát növeli, hogy az európai terrorfenyegetettség sem tudta befolyásolni a döntést, ezzel megerősítést nyert a koncepció, hogy a bírói jogvédelem a mindenkori főszabály, amelyhez csak kivételes, például sürgős esetekben rendelhetők szűk körben kivételek.

A magyar Parlamentnek a strasbourgi döntés következtében mindenképpen módosítania kell a nemzetbiztonsági célú megfigyelést szabályozó törvényt, és az ítélet Európa összes országának gyakorlatára hatással lehet.