Tech & Rights

Biztonság az emberi jogokon keresztül: a Liberties friss jelentése

Ma jelent meg a Liberties "Biztonság az emberi jogokon keresztül" című jelentése. A kiadvány szerint a két leggyakrabban alkalmazott terrorizmusellenes intézkedés kinyírja a demokráciát, miközben nem hatékony, sőt, a kívánttal ellentétes hatást vált ki.

by Israel Butler

Az emberi jogok érvényesítése nélkül elképzelhetetlen, hogy a kormányok tartós védelmet alakítsanak ki. Ez annyit tesz, hogy arányos és működőképes biztonsági intézkedéseket kell foganatosítaniuk, és a tünetek helyett az eredeti okainál fogva kell megragadniuk a radikalizmust.

A jelentés teljes szövege innen, az összefoglalója pedig innen tölthető le.

Számos EU-s országban folyamodnak a tömeges megfigyeléshez és az etnikai profilalkotáshoz. Ezek az elsőre talán tetszetős módszerek a gyakorlatban éppenséggel inkább veszélyeztetik a közbiztonságot. A jelentés rávilágít, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartó terrorizmusellenes intézkedések sokkal hatékonyabbak a védelem megteremtésében.

Főbb megállapítások:

    - A tömeges megfigyelés kinyírja a demokráciát, mivel a demokrácia lényeges eleme a magánélet védelme. A tudomány több mint félévszázada hangoztatja, hogy a nyilvánosság előtt, illetve, amikor úgy érezzük, megfigyelnek minket, hajlamosabbak vagyunk a többségi véleményekhez és szabályokhoz igazodni. A magánszféránk védelmében vagyunk csak képesek igazán szabadon alkotni, gondolkodni, vitatkozni, információkat és gondolatokat cserélni anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogyan ítélnek meg bennünket. Ezért fejlődhetnek, gyarapodhatnak a társadalmaink: az életvitelünket meghatározó szabályok és elképzelések változásának köszönhetjük például a környezetvédelem vagy a közösségi gazdaság létrejöttét. Ugyancsak a magánélet védelme teszi lehetővé az újságírók, az aktivisták és a politikusok számára, hogy felelősségre vonják a vezetőinket. Az efféle számonkéréshez ugyanis gyakran van szükség olyan forrásra, amelyik attól tartva, hogy megtalálhatják és megfenyíthetik máskülönben nem rukkolna elő lényeges információkkal.
    - Az emberek általánosságban "nyilvános" térként gondolnak az internetre, ahol nem élvezhetik a magánélet védelmét. Az internethasználatra vonatkozó mostani kutatások alátámasztják, hogy az újságírók öncenzúrát alkalmaznak, és sokan nem merik szabadon használni az internetet arra, hogy kényes, esetleg nézeteltérést kiváltó ügyekről olvassanak vagy ilyenekhez szóljanak hozzá. A tömeges megfigyelés tehát akadályozza a rendes demokratikus működést. Miközben nagy árat kell fizetnünk érte, cserébe nem sok jóra számíthatunk tőle. A rendelkezésre álló adatok alapján sosem bizonyult alkalmasnak terrorista támadások megelőzésében vagy a támadók kilétének felfedésében.
    - A legtöbb terrorista támadás esetében vagy már ismerték a biztonsági szervek az elkövetőt, vagy az illető bűncselekmények elkövetése miatt vagy a mentális állapota folytán már találkozott is a hatósággal. Amikor a biztonsági szolgálatok nem voltak képesek megelőzni egy támadást, ez gyakran amiatt történt, mert nem volt elég erőforrásuk ahhoz, hogy megfigyelés alatt tartsák az elkövetőt, vagy azért, mert nem vettek tudomást a más kormányszervektől vagy külföldi kormányoktól kapott információkról.
    - A terrorizmus elleni küzdelemben az elkövetők közössége, családja és ismerősei bizonyulnak a leghasznosabb hírforrásnak. Tehát a biztonsági szolgálatok a nyilvánosságtól szerezhetik meg a legfontosabb információkat. Az Amerikában, Németországban és Franciaországban véghez vitt nagyszabású műveletek nyomán, melyek során a hatóságok előszeretettel folyamodtak az etnikai profilalkotás eszközéhez, senki ellen sem indult eljárás terrorcselekmények elkövetésének gyanújával. Az etnikai profilalkotás bűnüldözésben való alkalmazásával kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ezzel az eszközzel kevésbé tudják elkapni az elkövetőket, mint amúgy.
    - Az etnikai profilalkotás védtelenséget okoz: vakfoltot jelent a biztonsági szervek számára, hiszen a terrorista szervezetek egyszerűen különböző etnikai származásúak közül szedik össze a merénylőket. Az erőszakos szélsőségesek többféle nemzetiségi és etnikai háttérrel rendelkeznek, vannak közöttük fehér bőrű (nyugati) iszlám hitre áttért személyek is. Az etnikai profilalkotás továbbá ellenérzéseket vált ki a célba vett közösség ártatlan tagjaiból. Emiatt ezek a közösségek kevésbé akarnak majd önmaguktól információkat közölni a hatóságokkal. A profilalkotás következményeként az ártatlan személyek úgy érezhetik, kirekesztik és diszkriminálják őket, ami pedig a radikalizáció melegágyát jelenti.
    - Az erőszakos szélsőségesség felé történő radikalizálódás ellen fellépő kormányok eddig a radikalizálódás folyamatának a legutolsó szakaszaira összpontosították a figyelmüket. Nem gondolták, hogy érdemes volna foglalkozni a kiváltó okokkal, mint amilyen a saját országukbeli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség és diszkrimináció vagy az elnyomó rezsimekkel való összejátszás az emberi jogok megsértésében.

    A jelentés szerint a következők volnának a kormányok feladatai:

  1. Célzott megfigyelések végzéséhez nyújtsanak több erőforrást a biztonsági szolgálatok számára, erős igazságügyi és parlamenti fékek biztosítása mellett, a visszaélések megelőzése végett;
  2. A rendőrség és a közösségek egymás iránti bizalmának kialakítása érdekében erősítsék meg illetve vezessék be a közösségi rendészetet. Ezzel ösztönözhető volna a nyilvánosság arra, hogy információkat közöljön a rendőrséggel. A módszer alkalmazása ugyanakkor nem terjedhet ki arra, hogy a rendőrség informátorokat próbál szerezni a lakosság köréből. A törekvés inkább a rendőri erők és az általuk szolgált közösségek közötti, kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolatok kiépítését célozná. Továbbá bármilyen közösségre, nem pusztán bizonyos kisebbségekre vonatkozna;
  3. A biztonsági szolgálatok kizárólag olyankor igazoltathassanak, motozhassanak meg vagy tartóztathassanak le valakit, ha tényszerű bizonyítékuk van bűncselekmény elkövetésére. Olyan sikeres példák állnak a kormányok rendelkezésére, mint egyes Spanyolországban és Angliában lezajlott projektek, amelyek keretében arra képezték a rendőrséget, hogyan kerülje el az etnikai profilalkotást, aminek következtében kevesebb igazoltatásra, viszont több letartóztatásra került sor;
  4. Tegyenek eleget az oktatáshoz, munkához, megfelelő lakhatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, illetve az etnikai kisebbségekkel szembeni diszkrimináció elleni küzdelemmel, valamint az emberi jogoknak a külkapcsolatokban való tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségeiknek. Ily módon csírájában lehetne elfojtani a radikalizálódást;
  5. A kormányok igyekeztek elhitetni a nyilvánossággal, hogy a bajokért az emberi jogok tehetők felelőssé, hogy a magánélet védelme csak arra jó, hogy rejtegessük a szégyenletes titkainkat, pedig úgy is legyőzhető a terrorizmust, ha nem foglalkozunk a kiváltó okaival. Ezzel szemben a valóság az, hogy az emberi jogok biztonságot jelentenek a számunkra, és ha a kormányok egyszerűen betartanák a törvényes kötelezettségeiket ezen a téren, biztonságosabb társadalmakban élhetnénk.

A jelentés teljes szövege innen, az összefoglaló pedig innen tölthető le.

advisory