Hogyan bánnak el a román hatóságok a visszaéléseket elkövető rendőrökkel szemben? Erről a kérdésről jelentetett meg tanulmányt a Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére - a Helsinki Bizottság (APADOR-CH).
A 2015 februártól júniusig, a "Tartsuk a szemünket a rendőri visszaéléseken" projekt keretében zajló kutatás szerint 2012 és 2014 között a mintegy 3034 rendőri visszaéléssel kapcsolatos feljelentés közül mindössze 14 került a bíróság elé.
A kutatás fényt derített arra is, hogy ugyanebben az időszakban 3301 panaszt nyújtottak be a Román Rendőrség Főfelügyelőségén a rendőri visszaélés miatt, ám mindössze 47 esetben, vagyis csak minden 70-dik ügyben marasztalták el fegyelmi vétség miatt az elkövetőt.
Az APADOR-CH közérdekű adatigényléssel a megyei ügyészségektől, rendőrségi felügyeletektől, a Legfelsőbb Bírói Tanácstól és a Román Rendőrség Főfelügyelőségétől (RRF) próbált adatokat gyűjteni.
A RRF nem volt hajlandó kiadni közérdekű információt szolgáltatni, ezért közigazgatási panasszal kellett élnünk, illetve fel kellett jelentenünk a hivatalt.
Semmit sem tesznek a visszaélések elkerülésére
A kutatásból kiderült, hogy a rendőri erők nem alkalmazzák a rendelkezésükre álló eszközöket a visszaélések megelőzésére vagy a feltárásuk érdekében, például nem szerelnek fel videókamerákat a rendőrállomásokon, ami pedig nem kerülne sokba.
A rendőrség továbbá nem tesz semmit azért, hogy az állampolgárok megismerjék a jogaikat Az már kifejezetten törvényellenes, hogy a rendőrök nem hajlandók tájékoztatást adni az igazoltatás, az ujjlenyomat vétel vagy a motozás eljárási szabályaival kapcsolatban.
Márpedig ha az állampolgárok nincsenek velük tisztában, akkor a rendőrök önkényesen is alkalmazhatják ezeket az eljárásokat, vagyis gyakoribbá válnak a visszaélések.
Több kamerát kérünk
A titkolódzás arra utalhat, hogy elnyomó hatóság, nem pedig az állampolgárokat szolgáló intézmény gyanánt kívánják működtetni a rendőrséget.
Az APADOR-CH arra kéri a Legfelsőbb Bírói Tanácsot, indítson vizsgálatot azzal kapcsolatban, az ügyészség mennyiben vizsgálta ki az elmúlt években a rendőri visszaéléseket.
A szervezet továbbá azt kéri a RRP-t és a Belügyminisztériumot, sürgősen biztosítson anyagi eszközöket ahhoz, hogy minden rendőrállomáson kiépülhessenek a megfigyelő-rendszerek.
A rendőri visszaélés még testi erőszak hiányában is, ám mondjuk sértő nyelvhasználat esetén bírsággal vagy másfél évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmény. Amennyiben egy rendőr alkalmaz fenyegetést vagy testi erőszakot a szolgálata teljesítése során, a rá kiszabott szankció súlya egyharmaddal meghaladhatja az adott bűncselekményért adható büntetés mértékét.
A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható. A weboldal bővebb tájékoztatást nyújt a "Tartsuk a szemünket a rendőri visszaéléseken" projektről, a rendőrállomásokra bevitt személyek jogairól és arról is, mit tehetnek a rendőri visszaélések áldozatai.