"A törvényhozói és végrehajtói hatalom képviselőinek a lengyel bíróságok (az Alkotmánybíróság és az általános bíróságok) függetlensége elleni támadása ismét arra sarkallta a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) vezetőségét és igazgatóságát, valamint a Lengyelországi Helsinki Bizottságot, hogy kijelentsék: a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos modelljében teljesen ellehetetlenítették az igazságszolgáltatást. "Súlyos határszegés történt," áll a tegnap reggel kiadott nyilatkozatban.
A közös közlemény az alkotmánybíróságról szóló, a szejmnél (a lengyel parlament alsó házánál) előkészületben lévő új törvényről szól. A Helsinki Bizottság és a HFHR vezetősége szerint "az alkotmánybíróságról szóló törvény június 29-i változata teljességgel megbénítja a testületet és olyan átalakításokról rendelkezik, amelyek alapján annak működése (például, hogy milyen sorrendben foglalkozzon az esetekkel, és milyen iramban végezze a munkáját) az elnök, a főügyész és a miniszterelnök ideiglenes, manipulatív döntésein múlik majd. Ezen felül vétójog bevezetését tervezik, aminek alapján négy bíró együttesen dönthet úgy, hogy elhalasztják valamely ügy meghallgatását, aminek eredményeképpen fennállna annak a lehetősége, hogy sosem kerülne sor a bíróság, illetve a kormánypárt számára kényelmetlen ügyek megtárgyalására".
A Helsinki Bizottság és a HFHR vezetősége attól tart, hogy az ilyen vétójog beépítése közvetlen fenyegetést jelentene az emberi jogi biztos befolyására nézve, hiszen folyvást szabotálhatják az indítványait. "A már betöltött helyek tekintetében alkotmányellenes törvény szabja meg a bírói testület összetételét, azaz minden ítélet, amit a bíróság hoz, alkotmányellenes," áll a közleményben.
"A jogállamiság megcsúfolása, viccet csinál az államból, amit az Alkotmánybírósággal és az alkotmánybírákkal művel a lengyel kormány. Emiatt a többi, formálisan független bíróság is nagy nyomás alá került," állítják a nyilatkozat aláírói.
A Helsinki Bizottság és a HFHR vezetőségének közleménye a lengyel elnök közelmúltbeli lépésére válaszul született. Az elnök ugyanis nem nevezett ki 10 bírót, akiket a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javasolt. A Helsinki Bizottság és a HFHR vezetősége szerint az, hogy nem nevezték ki ezeket a bírókat (és hogy az elnök már korábban sem volt hajlandó kinevezni három legitim módon megválasztott alkotmánybírát) további bizonyítéka annak, hogy a kormány csökkenti az igazságszolgáltatás függetlenségét és jelentőségét. A lépések ráadásul a bírák és más bírósági alkalmazottak viselkedésére is kihatnak majd. A kormány a végrehajtó hatalomnak engedelmeskedő, elvárásait teljesítő intézményrendszerré kívánja tenni az igazságszolgáltatást.
"Az igazságszolgáltatás intézményrendszerének, függetlenségének aláásása közvetlenül fenyegeti az emberi jogok és szabadságjogok védelmét," áll a közleményben.