A Rights International Spain (Nemzetközi Jogok Spanyolország) az Európát jelenleg legerőteljesebben érintő kérdésekről beszélgetett az egykori ENSZ előadóval: a békés gyülekezés jogának és más szabadságjogoknak a biztonságra hivatkozva történő korlátozásáról; a terrorizmus elleni küzdelem új módszereiről; a magánélet védelmének jogáról és az internet politikai hatásairól. A teljes interjú itt található.
Békés gyülekezés
"...az, ahogyan a társadalom legláthatatlanabb csoportjai - azok, akik a legkevésbé kerülnek a sajtó és/vagy a hatóság közelébe - kimutathatják a közpolitikai döntésekkel szembeni tiltakozásukat, illetve bírálni tudják a kormányon levőket. Mindenáron szükség van ennek a jognak a fenntartására, máskülönben a kormány nem képes párbeszédet létesíteni a lakossággal. Kizárólag az autoriter kormányok korlátozzák a békés gyülekezés jogát," mondta LaRue. A spanyol helyzettel kapcsolatban, az állampolgárok biztonságáról szóló törvény elfogadására és a büntető törvénykönyv módosítására utalva az egykori ENSZ előadó megjegyezte: "mintha semmiképpen sem akarnák meghallani a nép hangját," amiért is Spanyolország Egyiptom vagy Kína szintjére esett vissza.
Jogkorlátozás a biztonságra hivatkozva
LaRue tisztán látja a helyzetet: "Kimutatták, hogy a jogsértő korlátozó eszközök nem hatékonyak a biztonság megóvásában." Az egykori referens szerint "Nem szabadna a biztonságra hivatkozva korlátozni a szabadságjogokat - ez ugyanis egy önmagában is ellentmondásos célkitűzés". A szakértő egyértelművé tette: "Aki csorbítja a polgári szabadságjogokat és az állampolgári jogokat, az diktátor". A diktátorok pedig "nem a demokráciát, hanem a saját hatalmukat és erőszakos hatalomgyakorlási módszereiket védelmezik".
Terrorizmus elleni küzdelem demokráciákban
Frank LaRue elismeri, hogy "a terrorizmus létező veszélyt jelent, és mindenkinek joga van a biztonsághoz; az államnak továbbá kötelessége az állampolgárok védelme". Ám mindenképpen meg kell tartani a demokratikus kereteket: "Mert ha nem, akkor a terroristák győztek, hiszen sikerült bevezetniük a nem demokratikus alapokon álló kormányzást". LaRue szerint "ha semmibe veszik a polgári jogokat, az állam biztonsága is meggyengül".
Hírközlés ellenőrzése
Az egykori előadó úgy látja, "önkényessé vált az ellenőrzés; olyanokat pécéznek ki, akiknek semmi közük a terrorizmushoz". LaRue rámutatott egy kényes kérdésre, nevezetesen hogy "ha létrehoznak egy mechanizmust a terrorizmus elleni küzdelem céljára, vajon miért is ne alkalmaznák ugyanezt a rendszert a saját politikai ellenfeleik megfigyelésére? Ha egyszer engedélyezik a korlátlan hatalomgyakorlást, az a politikai ellenfelekkel szembeni fellépéshez vagy a kritikus hangok elnémítására is kiválóan alkalmas lesz".
Charlie Hebdo és a magánélet védelmének korlátozása
LaRue szemében a Charlie Hebdo elleni támadások nyomán "megváltozott a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való európai hozzáállás. A támadások óta tart az a pánikreakció, amelyik a magánélet védelmét sértő jogszabályi változásokat eredményezett," hiába álltak ezek a jogok hagyományos védelem alatt Európában. LaRue szerint "nem szabad hagynunk, hogy a terrorizmustól vagy az erőszaktól való félelem jogkorlátozáshoz vezessen". Végeredményben, mondja, mindenkit meg kell védeni, csakhogy demokratikus módszerekkel, azaz az alapjogok feladása nélkül.
A magánélet védelme és egyéb jogok
"Évekkel ezelőtt ki kellett volna már nevezni egy magánélet védelmével foglalkozó különmegbízottat, hiszen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert jogról van szó, amely ráadásul elengedhetetlen más jogok - így a szólásszabadság, a vallásszabadság és általában a a demokratikus állampolgári jogok - biztosításához," magyarázza LaRue. "Már az internet és az új kommunikációs technológiák megszületése, és ezzel együtt a lakosság ellenőrzésének különféle módokon történő megfigyelése óta óriási szükség volna egy magánélet védelmével foglalkozó referensre."
Az internet és annak politikai hatásai
"Valószínűleg az internet korunk a legjelentősebb technológiai vívmánya, amelynek köszönhetően a korábbi, lineáris kommunikációt felváltotta az interaktív kommunikáció. Általa nem csak egy kommunikációs eszköz, hanem egy újfajta tudás birtokába is jutottunk […], az arab tavasz óta pedig új oldaláról is megismerhettük az internetet: megtapasztalhattuk, hogy olyan erejű önszerveződést tesz lehetővé, ami kormányok bukásához vezethet". LaRue úgy véli, a kormányok amiatt törekednek az internet ellenőrzésére, mert az képes szavaktól a tettekig menően mozgósítani az embereket, illetve a segítségével széles körben ismertté válnak és hangsúlyt kapnak az emberi jogsértés esetei. "Ám egyetlen kormány se higgye, hogy képes lesz ellenőrizni, az ugyanis lehetetlen."