Tech & Rights

Az új lengyel rendőrségi törvény sérti a magánélet védelméhez fűződő jogot

Az új rendőrségi törvény az eredeti célokat elfeledve inkább kiterjeszti a megfigyelési hatásköröket és korlátozza az állampolgárok magánéletének védelmét illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
A törvény célja annak az alkotmánybírósági ítéletnek a végrehajtása, amelyik szerint nem eléggé ellenőrzik a bűnüldözési műveleteket. A módosítással azonban nem hogy nem hajtják végre a bíróság ítéletét, hanem olyan szabályokat vezetnek be, amelyek fokozhatják az állampolgárok megfigyelését.

A bírósági döntés

Az alkotmánybíróság szerint a jelenlegi szabályok csekély ellenőrzés mellett lehetővé teszik a bűnüldöző szervek hozzáférését a távközlési adatokhoz. Megtehetik, hogy közvetetten számlázási adatokat gyűjtenek a távközlési vállalatoktól, mégpedig korlátlan mennyiségben és azonnal.

A bíróság az adatmegosztással kapcsolatban külön elrendelte a független ellenőrzés bevezetését, és azt, hogy ha szakmai titoktartás vonatkozik rá, nyomban semmisítsék meg a megfigyeléssel kapcsolatos dokumentumokat. Ezen felül a megfigyelést engedélyező bíróságnak pontosan meg kell határoznia, milyen adatokra és megfigyelési módszerekre vonatkozik az engedély.

Az alkotmánybíróság kijelentette, hogy a megfigyelt személyt az akció befejeztével értesíteni kell az operatív műveletről, és törvényben kell rögzíteni, legfeljebb meddig tarthat a megfigyelés.

Az ítélet 18 hónapon belül végrehajtandó, így a törvényhozó testületnek legkésőbb 2016 februárjáig el kell fogadnia az új jogszabályt.

Rendőri erők

A rendőrség működését megújító 2015 decemberi törvényjavaslat mégsem javít majd a jelenlegi helyzeten, és nem garantálja az alkotmánybírósági ítéletet végrehajtását. A tervezet legfőbb gyengéi közé tartozik, hogy csak elvileg ellenőriznék a műveleteket, és hogy nem biztosítja az adatok bizalmas kezelését. Jelenlegi formájában a tervezet szinte egy az egyben lekoppintja az előző parlamenti ciklus javaslatát.

Ezen felül, az előző változathoz képest ilyen változtatásokat tartalmaz: nem kötnék előzetes engedélyeztetéshez a GPS-es követést; nem volna kötelező a szakmai okokból bizalmas (például újságírói védelem vagy ügyvédi titoktartás alá eső) információkat tartalmazó megfigyelési dokumentumok azonnali megsemmisítése; az operatív megfigyelés pedig akár 18 hónapig is tarthat.

Továbbá, az úgy nevezett internetes adatokra is kiterjesztették a rendőrségi hatáskört, melyek így ITC-hálózatokon keresztül hozzáférhetővé válnának anélkül, hogy külön engedélyeztetésre volna szükség minden egyes esetben.

Barbara Grabowska-Moroz, a HFHR jogásza szerint "elég széles körűek az online adatok ahhoz, hogy valóban fennálljon annak a veszélye, hogy esetleg weboldalak domain címe, vagy akár üzenetek is beletartozzanak."

A magánélet védelme

A HFHR szerint ilyen helyzetben veszélyeztetve volnának a személyes jogok. Jelenleg ügyészi felhatalmazásra van szükség az online adatok gyűjtéséhez, és az, aki jogsérelmet szenved, feljelentést tehet. Az új tervezet alapján az érintett személy esetleg nem is tudja - és sosem tudja meg, - hogy ilyen módon megfigyelik a számítógépét.

A javaslat teoretikus nem pedig független ellenőrzést vezet be: a hatóságoknak évente kell jelentést tenniük a bíróságnak, de még ha hibákat követnek is el, akkor sem volna kötelező az adatok megsemmisítése.

A javaslat semmilyen elvárást nem támaszt az állampolgárok tájékoztatásával kapcsolatban, nem kell tudatni velük, hogy külön figyelem tárgyát képezték, és nem kapnak lehetőséget arra, hogy megkérdőjelezzék a velük szembeni műveletet.

Összeegyeztethetetlen

A javaslat nem egyeztethető össze sem az alkotmánybíróság ítéletével, sem az Európai Unió Bíróságának döntésével. Ez utóbbi hatályon kívül helyezte az adatmegőrzési irányelvet, kiemelve, hogy a hatóságoknak minden esetben kötelezővé kell tenni, hogy előzetesen bírósági engedélyt kérjenek bármiféle távközlési adatgyűjtéshez.

A HFHR a 2015-ös, a Szenátus által is támogatott javaslathoz és a mostani, emberi jogi szempontú módosításhoz is készített jogi szakvéleményt. Ezekben rámutatott, milyen veszélyek származnak az új törvényszövegből az egyén helyzetére és a magánéletének védelméhez fűződő jogaira vonatkozóan.