A nyomozati szervekkel foglalkozó bíróság (Investigatory Powers Tribunal) szerint törvénytelenül járt el az Egyesült Királyság Kormányzati Kommunikációs Központja (Government Communications Headquarters, GCHQ), amikor több millió személy magánbeszélgetéseinek adatait hívta le, melyeket az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (National Security Agency, NSA) gyűjtött tömegesen össze.
A bíróság szerint 2014 decembere előtt törvénytelen volt az információ-megosztás, mivel a titkosak voltak az Egyesült Királyságnak a NSA tömeges elektronikus ellenőrzési programjai, a PRISM és az Upstream által gyűjtött adataihoz való hozzáférés szabályai.
Iránymutató ítélet
Az ítélet iránymutató, már csak azért is, mert tizenöt éves fennállása óta most fordult elő először, hogy a GCHQ, a MI5 és a MI6 elleni panaszokat kivizsgáló bíróság a hírszerző szervek ellen döntött.
Az USA és az Egyesült Királyság közötti adatok megosztására vonatkozó megállapodásra egy tavalyi eljárás nyomán derült fény- A pert a Liberty, a Privacy International és az Amnesty International indította a GCHQ lehallgatási módszereinek leleplezésére a Snowden-féle kiszivárogtatási botrány folyományaképpen.
Korlátozott biztosítékok
2014 decemberében a bíróság úgy ítélt, hogy a GCHQ ettől a pillanattól kezdve törvényesen szerezhet információkat a NSA-tól, ugyanis az Egyesült Királyság és az USA együttműködését szabályozó titkos szabályok az eset kapcsán immár napvilágra kerültek.
A Liberty nem ért egyet azzal, hogy a korlátozott biztosítékok, amelyekre fény derült, elegendők volnának ahhoz, hogy törvényessé tegyék a GCHQ tömeges megfigyeléseit és információ-megosztási tevékenységét, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságánál megtámadja a bíróság decemberi döntését.
James Welch, a Liberty jogi igazgatója így nyilatkozott: "Most már tudjuk, hogy a GCHQ törvénytelenül és jogsértően járt el, amikor a nyilvánosságnak fogalma sem lehetett arról, milyen titkos üzelmeket folytat a Nemzetbiztonsági Ügynökséggel. Az, hogy immár törvényesen tehetik mindezt, kizárólag annak köszönhető, hogy a LIbertynek és a többi panaszosnak sikerült rést ütnie a mániákusan titkolódzó kormányzat tájékoztatási politikáján.
A hírszerző szervek azonban továbbra is szinte korlátlanul matathatnak milliók magánjellegű kommunikációjában - a bíróság pedig úgy véli, hogy a tavalyi eljárás során napvilágra került korlátozott biztosítékok kellőképpen megvédelmezik a magánélet tiszteletéhez való jogunkat. Ez ellen tiltakozunk, és emiatt folytatjuk a küzdelmünket az Emberi Jogok Európai Bíróságán."