2017. július 20-án két ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) belga állampolgárokat érintő ügyek békés rendezésével kapcsolatban.
De miről is szólnak ezek a döntések? Többévi eljárás után a belga állam végre elismerte, hogy a két különböző és egymástól független ügyben érintett felek az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütköző rendőri erőszak, ezen belül embertelen és megalázó bánásmód áldozatai.
A visszaélések megtörténte ellenére a belga bíróságok sokáig nem foglalkoztak az áldozatok panaszaival (hiába voltak azok megalapozottak és jól dokumentáltak). Sokévi elutasítás után az állam inkább békés úton kívánta rendezni az ügyeket, jelentős összeget fizetve a panaszosoknak, nehogy ismét ítéletet hozzon vele szemben egy nemzetközi bíróság, illetve hogy elkerülje az efféle kellemetlen döntés okozta szégyent.
Megfizették az árát
Mert bizony nem most először büntette meg az Emberi Jogok Európai Bírósága az erőszak jogosulatlan alkalmazása és a rendőrség felelősségre nem vonása miatt Belgiumot. A közismert Bouyid v. Belgium ügyben az EJEB Nagykamarája csapott le a belga hatóságokra olyan rendőri akciók miatt, amelyeket belga bírák, a Semmítőszéken ítélkezők is, teljességgel elfogadhatónak tekintettek.
Belgium azonban nem tanult a leckéből. Emiatt most súlyos árat kell fizetnie az államnak (vagyis az adófizetőknek). Összegben kifejezve ez annyit tesz, hogy évekig húzódó eljárások és azután, hogy nem foglalkoztak az áldozatok panaszaival, Belgium az egyiküknek 185 000, a másikuknak 15 000 kártérítést fizet.
Legfőképpen pedig, ami az ország nemzetközi megbecsültségét illeti, Belgium felkerült azoknak az országoknak a szégyenlistájára, amelyek megtűrik a rendőri büntetlenséget (legalábbis addig, amíg egy nemzetközi bíróság el nem tántorítja őket ettől).
Véget kell vetni a rendőrök büntetlenségének
A Belga Emberi Jogi Liga (LDH) is beleavatkozott az egyik ügybe, amennyiben tájékoztatta róla az EJEB-et, milyen nehézségekkel kell megbirkózniuk a rendőri visszaélés áldozatainak, ha egy belgiumi bíróságon megpróbálják érvényesíteni a jogaikat. Az LDH amicus curiae beadványt nyújtott be az EJEB-nek, amelyben beszámolt az ügy részleteiről, valamint a rendőri brutalitás áldozatai által elszenvedett legfőbb szabályozási és gyakorlati természetű problémákról. A szakértői jelentés összefoglalója az LDH honlapján olvasható.
A két eset azt bizonyítja, hogy az (egyik esetben rasszista indíttatású) erőszak jogosulatlan alkalmazása és az a hallgatólagos egyetértés, amellyel egyes bírók ehhez viszonyulnak, nem szűnő problémát jelentenek Belgiumban. Ideje, hogy az állam véget vessen a rendőrséget lejárató személyek büntetlenségének. Ehhez konkrét intézkedésekre van szükség, mint amilyen a szabályok felállítása és a rendőröknek illetve bíráknak nyújtott képzés.