A rendőrség által alkalmazott etnikai profilalkotás diszkriminatív, valamint megbélyegzi a kisebbségeket és aláássa a rendőrségbe vetett bizalmukat. Azon kívül a bűnmegelőzés szempontjából tökéletesen haszontalan.
Számos európai és nemzetközi emberi jogi szervezet foglalkozik ezzel a rendőrségi gyakorlattal. Legújabban az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja, Mutuma Ruteere tett közzé jelentést a témával kapcsolatban. Ebben Ruteere nem elégszik meg azzal, hogy igazolja az ilyen gyakorlatok létezését és törvénytelen mivoltukat, valamint indítványozza a felszámolásukat: a meghozandó intézkedéseket részletesen bemutató ütemtervet is ad az államoknak, valamint gyakorlati példákat mutat be olyan rendőrségek példája alapján, amelyek már alkalmazták ezeket a megoldásokat.
Abban a reményben, hogy ezzel segítünk az európai államoknak olyan reformok meghozatalában, amelyek hatékonyabbá, igazságosabbá és az emberi jogok iránt fogékonyabbá teszik a rendfenntartást és csökkentik a diszkriminatív hatásait, összefoglaljuk a javasolt intézkedéseket.
Egyértelmű utasításokat kell adni a rendőrségnek
Az etnikai profilalkotással kapcsolatban legyenek "világos és egyértelműek" a rendőrség tevékenységére vonatkozó szabályok. A rendőröknek objektív követelményeknek kelljen megfelelniük - világosan jelezve, mely követelmények elfogadhatóak - az igazoltatásokat indokló "alapos gyanú" igazolására.
Független vizsgálati és ellenőrzési mechanizmusokra van szükség
A különmegbízott szerint az etnikai profilalkotás megelőzésére és az ilyen eljárások áldozatainak védelmére jó módszer olyan független mechanizmusok megteremtése, amelyekkel ellenőrizhető a rendőrség tevékenysége. A független testületeknek legyen panaszbefogadási és vizsgálati jogkörük, valamint hozhassanak kötelező érvényű ajánlásokat. Ezáltal nem csupán a diszkriminatív eljárásoknak lehetne véget vetni, hanem más súlyos emberi jogsértéseket is ki lehetne küszöbölni. (A kínzás megszüntetésére törekvő szervezetek is javasolták már ezeket az intézkedéseket.)
A rendőri képzés fejlesztése
A rendőri képzéseknek egy az egyben foglalkozniuk kellene ezekkel a kérdésekkel, és olyan hasznos eszközöket kellene a résztvevők kezébe adniuk, amelyek segítenek a megalapozott gyanúval kapcsolatos objektív kritériumok alkalmazásában, ahelyett, hogy etnikai alapú sztereotípiákra hagyatkoznának. Nem elegendő önmagában az általános, elméleti képzés: a különmegbízott szavaival: "A különbözőséggel kapcsolatosan az általános képzésnél hatékonyabb a gyakorlati képzés."
Az állampolgárok könnyen fordulhassanak a rendőrséghez
Olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek révén a lakosság könnyű szerrel fordulhat a rendőrséghez, és párbeszéd jöhet létre, elsősorban olyan közösségekkel, amelyek valamilyen oknál fogva inkább ki vannak téve a rendőri ellenőrzésnek. Ez kell ahhoz, hogy a rendőrök empatikusabbak legyenek az ilyen emberek iránt, illetve javuljon a rendőrségbe vetett bizalom ezekben a társadalmi csoportokban.
A rendőrség tevékenységének dokumentálása
A legtöbb európai államban könnyel elsikkad, ha a rendőrök igazoltatnak valakit, mert az illető részt vett egy tüntetésen, vagy egyszerűen, mert más a bőrszíne, és emiatt a rendőrben gyanú támad: nincsen rá bizonyíték, hogy megtörtént, ezért az érintett nemigen tud tiltakozni ellene, például mert törvénytelenség, illetve diszkriminatív eljárás áldozatának érzi magát.
Nagyon egyszerűen lehet pedig segíteni ezen: olyan igazoltatási formanyomtatvánnyal, amelyik, ha jól van megszerkesztve és helyesen alkalmazzák, segíthet mérni a diszkriminatív elfogultság mértékét és javítani az igazoltatások hatékonyságát. Mivel egyszerre szerepelne rajtuk az igazoltatás eredménye és az igazoltatott személy ismérvei, világos képet nyújtanának a kisebbségiek esetlegesen aránytalan mértékű igazoltatására, illetve az igazoltatások eredményességére nézve. Ezáltal sikerülne eloszlatni azt a számos rendőr által osztott tévhitet, hogy a kisebbségiek hajlamosabbak a bűnelkövetésre.