Wzülési fájdalmak csillapítására alkalmazott beavatkozások, például epidurális érzéstelenítés - ilyen rossz élmények érték Jarmila Hnilicovát az első gyereke születésekor. Emiatt kezdett el foglalkozni a szülészetek, illetve a sebészeti beavatkozások színvonalával.

Második szülésekor Jarmila át akarta nézni valamennyi csehországi szülészet adatait. "Meg akartam tudni, mennyire gyakoriak az epidurális érzéstelenítés miatt fellépő komplikációk. De kiderült, hogy szinte lehetetlen ilyen adatokhoz jutni. Még a legalapvetőbb információt is képtelenség megszerezni arról, mi folyik a szülészeteken," nyilatkozta a Lidovky.cz híroldalnak.

Jarmila azt szerette volna megtudni, összesen hány szülésre és császármetszésre került sor, hányszor fordult elő, hogy gátmetszés miatt, illetve szülés közben megsérült a gát vagy a méhnyak. Arra is kíváncsi volt, mennyi volt a fogós születések száma. Mindezekre az adatokra azért volt szüksége, hogy dönteni tudjon, hol és hogyan szeretné megszülni a második gyermekét.

Ne "turkáljon" senki a kórházi adatokban

Az Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet (EISI) csaknem két éven keresztül tartotta vissza ezeket az információkat. Legalább is nem volt hajlandó kiadni teljes terjedelmükben az anyagokat. Hnilicova bizonyos összeg fejében mindössze egy anonimizált összefoglalót kapott. Ebből annyi azért kiderült, hogy mint sejtette, valóban óriási különbségek vannak kórház és kórház között, ám mivel nem voltak megnevezve az egyes intézmények, nem sikerült teljes, átfogó képet kapnia a helyzetről. De még a terület legfőbb illetékese, az Egészségügyi Minisztérium sem sietett a segítségére.

"Szerintem nem akarják, hogy valaki beleturkáljon a dolgaikba, talán, mert eleve túl nagy nyomás nehezedik a nőgyógyászokra," mondta Hnilicova.

2014 vége óta tart ez a hiábavaló küzdelem a tájékoztatásért. Hnilicova ekkor tudta meg egy hivatalban, hogy a szülészet engedélyére van szükség ahhoz, hogy információkhoz jusson, noha korábban azt mondták neki, hogy anélkül is lehetséges.

2015 januárjában Hnilicova hivatalos kérést nyújtott be az információszabadságról szóló cseh törvény rendelkezései alapján. Az EISI azonban az állami adatszolgáltatásról, valamint az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvényekre hivatkozva elutasította a kérelmét. A hivatalnokok kiemelték, hogy olyan, bizalmas statisztikai és személyes jellegű információkat akart megtudni, amelyeket nem adhatnak ki a szülészetek nevének felfedésével, azok beleegyezése nélkül.

"Az elutasítást többek között az egyének védelme iránti kötelezettségükkel indokolták. Világos, hogy nem adhatnak olyan konkrét tájékoztatást, hogy "XY ilyen és ilyen körülmények között hozta világra a gyermekét. Csakhogy ilyet nem is kértem, csupán a szülészetek nevét és a rájuk vonatkozó adatokat akartam megtudni," mondta Hnilicova

A tájékozott döntéshez való jog

Védőügyvédjével, a betegek jogaiért régóta küzdő Zuzana Candigliotával együtt Hnilicova az EISI egyéb különös érveire is felhívta a figyelmet. "Ügyfelemnek alkotmányos joga a tájékoztatáshoz való jog," magyarázta Candigliota, aki együttműködik az Emberi Jogi Ligával.

Hnilicova azt is megjegyezte, hogy a szülészeteken végrehajtott eljárásokról szóló adatok ismerete "nélkülözhetetlen [ahhoz, hogy a nők szabadon gyakorolhassák] a tájékozott döntéshez való jogukat", és emellett az egészségügyi szolgáltatások színvonala is javítható általa. Az ügyvéd ezután fellebbezést nyújtott be és az Egészségügyi Minisztériumnak továbbította az ügyet. A tárcánál megígérték, hogy újra megvizsgálják a helyzetet.

Hnilicova hónapokig várt, de nem jött válasz. "Hét hónap múlva közölték velem, hogy útközben valahogy elkallódott a minisztérium levele. Érdekes, mivel az Intézet és a Minisztérium egyazon épületben működik," jegyezte meg keserűen nevetve.

A közegészség védelme?

2016 júliusában végül kapott egy elutasító választ az egészségügyi tárcától. "A kérelmezőnek korlátozottak a jogai mások jogai, illetve a közegészség védelmének érdekében," fejtegette egy 10 oldalas dokumentumban Jan Bacina, az Egészségügyi Minisztérium jogi osztályának vezetője, aki szerint az IHIS helyesen járt el, amikor nem adta meg Hnilicovának a kért tájékoztatást.

A szövegben még az áll, hogy félrevezető lehet, ha kórházválasztáskor valaki statisztikai adatokra hagyatkozik. "A puszta tény, hogy egy bizonyos kórházban mondjuk több császármetszést hajtottak végre, mint máshol, semmit sem mond el az egészségügyi szolgáltató színvonaláról. A nagyobb intézményekben érthető módon több rendellenes szülés történik, és ebből fakadóan gyakrabban kerül sor orvosi beavatkozásokra is."

Hnilicova nem elégszik meg ezzel az indoklással. A jogászával együtt további lépéseket fontolgatnak. "Az Egészségügyi Minisztériumot vesszük célba, amiért törvényellenes döntést hoztak," jelentette ki Hnilicova.