Tech & Rights

Nagy-Britannia nélkül könnyebbé válik az alapvető értékek védelme az EU-ban?

A jogszerető ám euroszkeptikus Nagy-Britannia távozása vegyes hatással jár az EU alapjogi politikájára nézve.

by Israel Butler
A brit politikusok és a média az utóbbi évtizedben folyamatosan el akarta kaszáltatni a brit emberi jogi törvényt, azt várta, hogy az ország lépjen ki az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, és szűkítsék le az Alapjogi Charta jogi hatáskörét.

Mindez azonban nem jelenti, hogy Nagy-Britannia ellenségesen viseltetne az emberi jogok iránt. A nevezett szabályozásokkal kapcsolatban nem annyira tartalmi kifogások merültek fel, hanem, hogy (tévesen) az európai bürokrácia által kikényszerített és az európai bírák által szentesített európai szabályoknak vélték őket. Ám Nagy-Britanniában még az euroszkeptikusok is ragaszkodnak a "polgári szabadságjogokhoz". Ezek eleve jobban csengenek a britek fülében, noha az ottani rendelkezések tartalmilag nem különböznek az Európai Egyezményben foglalt jogoktól.

A britek teljesítménye emberi jogok terén korántsem makulátlan - elég arra gondolni, mennyire igyekezett a kormány az elmúlt időszakban azon, hogy törvényessé tegye a tömeges megfigyelést. Ám számos, ugyancsak egyre inkább elidegenedő EU-s partnerországhoz képest Nagy-Britannia még mindig elég jól áll. Igen jól szervezett és kiváló minőségű igazságszolgáltatással, talán a világon a legjobb független közszolgálati tévécsatornájával, az ENSZ-től 'A' minősítést kapott emberi jogokért felelős nemzeti intézményével rendelkezik, továbbá alacsony a korrupció és általában véve józanul működik a parlamenti demokrácia.

Ezek miatt az egyaránt tipikus nemzeti jellemzők miatt Nagy-Britannia kilépése az EU-ból vegyes hatással bír az EU alapjogi politikájára nézve.

1. Az EU elveszíti az egyik legfőbb ösztönzést jelentő tagországát. A britek sokszor kerültek a jó oldalra az EU-ban, főként, amikor faji és gender-alapú diszkriminációról volt szó. A brit törvények már jó 30 évvel az EU előtt tiltották a nőkkel és a kisebbségekkel szembeni diszkriminációt.

Nagy-Britannia vezető szerepet vitt a gyűlöletbűncselekmények elleni küzdelemben, ami remélhetőleg a szavazást követően fellángoló idegengyűlölettel szembeni fellépéséből is kitűnik majd. Az ország etnikai profilalkotásnak - ennek a káros és minden hatékonyságot nélkülöző rendőrségi módszernek - az elvetésében is úttörő volt, szemben Franciaországgal, Hollandiával és sok másik európai országgal, ahol még mindig nem tesznek ellene semmit.

Az EU Alapjogi Ügynöksége, amely egész Európából próbálja összeszedni a jó gyakorlatokat a kormányok egymástól való tanulásának elősegítésére, gyakran állatja a jogokat előtérbe helyező brit politikát példaképül más országok elé. Kutatóiknak igen nehezükre esik elérni, hogy az egyes országok egyformán legyenek képviselve az "ígéretes gyakorlatokkal" rendelkező példaképek között, mivel Nagy-Britannia jellemzően a szomszédainál jóval több ilyet tud felmutatni.

2. Nagy-Britannia távozása miatt a többi EU-s kormány esetleg könnyebben rábírható lesz arra, hogy erősítse a jogok védelmét. Nagy-Britannia az utóbbi években minden olyan intézkedésnek ellenszegült, amelyek alapján azt lehetett volna hinni, hogy az EU-nak nagyobb a hatásköre - még akkor is, ha olyan értékek - például a jogállam vagy a demokrácia - előmozdításáról volt szó, amelyeket Nagy-Britannia otthon és külföldön egyaránt érvényesíteni kíván:

  • Nagy-Britanniára hárult a felelősség, hogy elősegítse az EU-nak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozásának folyamatát. Ha ez megtörténik, akkor, ha az EU (tehát nem az ország kormánya) miatt jogsérelmet szenvednek el, az állampolgárok egyenesen a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak.
  • Nagy-Britannia meghiúsította, hogy az EU büntetőjogába bekerüljön egy sor olyan tétel, amelyekről az EU Alapjogi Ügynöksége jelentést tehet. Az ügynökség által végzett kutatás lehetővé tette volna, hogy rákerüljön a figyelem azokra az esetekre, amikor uniós polgárokkal szemben igazságtalan bánásmódot alkalmaz a saját államuk vagy egy másik ország büntető igazságszolgáltatási rendszere.
  • 2013-ban Németország, Hollandia, Finnország és Dánia felszólította az Európai Uniót, hogy találjon megoldást az alapjogok, a jogállam és a demokrácia védelmére Európában. Erre válaszul a Bizottság 2014-ben kialakította a jogállamiság "keretrendszert", amelynek alapján kivizsgálhatja - miként teszi azt jelenleg Lengyelországban -, ha egy EU-s tagállam veszélyezteti a jogállamot.

Nagy-Britannia megpróbálta szabotálni a Bizottság új eljárását. Tudván, hogy végül a Bizottságon csattanna az ostor, a britek a Tanács Jogi Szolgálatához fordultak, hogy adjon véleményt arról, törvényes-e a keretrendszer. Ez igencsak meghökkentette a többi kormányt, hiszen efféle kérésekkel rendszerint a soros elnökséget betöltő ország (ez időtájt Olaszország) állhat elő. Keresve is nehéz volna olyan EU-s jogi szakértőt találni, aki egyetértene a Tanács Jogi Szolgálata által kiadott elemzéssel.

  • A Tanácsban helyet foglaló kormányok odáig mentek, hogy létrehozták a saját jogállamiságot védő eljárásukat - az évenkénti "jogállamiság párbeszédet". Az első két párbeszéd, részint a briteknek az EU-s ellenőrzés kiterjesztésével szemben kifejtett ellenállása miatt, igen szerényre sikerült. Az utóbbi időben több EU-s kormány, például a belga és az olasz is szigorúbb eljárást követelt, a Brexitnek köszönhetően pedig ennek egyik legfőbb akadálya hárult el.

3. A lecsúszó EU-s tagállami kormányok, így a magyar és a lengyel, jobban ki lesznek téve az EU nyomásának. A brit kormány a menekültügyi politika, a Brexit szavazást megelőző tárgyalások és más hasonló ügyekben kapott támogatásért cserébe szövetséget kötött a magyar Orbán Viktorral és a lengyel Beata lengyel Beata Szydłóval. A britek nyújtotta támogatás miatt az EU és a többi kormány nem tudta politikai elszigeteléssel büntetni ezeket az országokat a bíróságokat és a közmédiát ért támadásokért, illetve az emberi jogi garanciák gyengítéséért.

Nagy-Britannia nélkül az EU talán jobban meg tudja majd védeni magát. A populistáknak nem csak az EU szétforgácsolása a célja, hanem az is, hogy megingassák az olyan alapvető uniós értékeket, mint a demokrácia, az alapvető jogok vagy a jogállamiság. Az Unió mindeddig nem tudott szembeszegülni ezzel a veszéllyel, mivel egyik nagy befolyással bíró tagállama, Nagy-Britannia, megkötötte a kezét.