A július 30-án elfogadott új törvény 2015 novembere óta már harmadszor módosítja a jogszabályt a hatalmon lévő Törvény és Igazság Párt kezdeményezésére.
A törvény elfogadása után a szejm (a lengyel parlament alsóháza), a lengyelországi Helsinki Bizottság tagjai, valamint a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért vezetősége kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy az új törvény "visszaveti a hatalmi ágak szétválasztását és megnyitja az utat a hatalmon lévő többség alkotmányos kereteken kívüli diktatúrája előtt".
2016 április végén új törvényjavaslatot nyújtottak be a Törvény és Igazság Párt képviselői az Alkotmánybíróságról. 2016 júniusban kezdték el megvitatni a kormánypárti javaslatokat egy másik képviselőcsoport törvényjavaslatával és egy civilek által benyújtott javaslattal együtt.
Végül azonban a szejm kizárólag a kormánypárti törvényjavaslattal foglalkozott érdemben.
A bíróság megbénítása
Az Alkotmánybíróságról szóló új törvény több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek megbéníthatják a bíróság működését.
A legvitatottabb kitétel az úgy nevezett gátló mechanizmust életbe léptető paragrafus: a teljes bírói kar által folytatott viták esetén négy bíró együtt megvétózhatja a többség által elfogadott javaslatot, és ilyenkor három hónappal elhalasztják az ügy tárgyalását. Ezek után még egyszer alkalmazható vétó.
Olyan rendelkezések is szerepelnek a javaslatban, miszerint a teljes bírói kar részvételét megkívánó tárgyalás esetén, ha nincsen jelen az esetről megfelelően tájékoztatott főügyész, el kell halasztani az ügyet.
Kétséges kilétű bírák ítélkeznek
A törvényjavaslat alapján a szejm által kiválasztott és az elnök által felesketett bíráknak nyomban hivatalba kell állniuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság elnöke azoknak adja az ügyeket, akiket Duda elnök esketett fel a hivatalukra 2015 decemberében, noha addigra már be voltak töltve a kérdéses helyek.
Változások az ítéletek közzétételében
Az ítéletek közzétételének módja is megváltozik. Ezentúl az Alkotmánybíróság elnökének kérésére a miniszterelnök dönt majd az ítéletek nyilvánosságra hozataláról.
A törvény értelmében ráadásul minden, július 20-a előtt hozott ítéletet nyilvánosságra kell hozni azok kivételével, amelyek sértik az új Alkotmánybíróságról hozott új törvényt vagy a visszavont rendelkezések alapján születtek.
Ezen az alapon nem kerülne nyilvánosságra a 2016. március 9-i ítélet, amelyben a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását.
Mostanáig a bíróság elnöke rendelkezett kötelező érvénnyel az ítéletek közzétételéről.
A HFHR véleményei
A törvényhozás szintjén a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért két jogi szakvéleményt is benyújtott a törvényjavaslattal kapcsolatban.
A HFHR értelmezésében az új törvény "ismét kísérletet tesz rá, hogy az Alkotmánybíróságot a végrehajtó hatalom alá rendelje. A törvényjavaslat egyszersmind olyan mechanizmusokat léptet életbe, amelyek révén az Alkotmánybíróság megbénítható az alkotmányos kötelezettségei teljesítésének vonatkozásában. A HFHR ezért a lengyel szejmhez fordul, arra kérve a képviselőket, ne fogadják el a törvényt".