Tech & Rights

Spanyolország mégsem vezeti be az erősen jogkorlátozó szájpecek-törvényt

Az új kormány tervbe vette ugyan a hírhedt "szájpecek-törvény" átalakítását, az új változat azonban korántsem nyugtatja meg sem a jogvédőket, sem a spanyol állampolgárokat.

by Jonathan Day

Nyáron mindenkin optimizmus lett úrrá, amikor az új spanyol kormány megígérte, hogy lényeges változtatásokat eszközöl a "szájpecek-törvény" néven elhíresült állampolgári biztonságról szóló törvénytervezeten, mivel az súlyosan korlátozza a szólásszabadságot és a gyülekezési szabadságot. Mostanára azonban, a jogszabályi reform előrehaladtával elapadt a kezdeti optimizmus. A jelenlegi indítványokból illetve a parlamentben zajló megbeszélésekből ugyanis az derül ki, hogy a törvénynek éppen azok a passzusai nem változnának, amelyek a leginkább korlátozzák az emberi jogokat.

Előzmények

Az állampolgári biztonságról szóló törvényre először 2013-ban, az akkori miniszterelnök, Mariano Rajoy tett javaslatot. Rajoy jobboldali pártja ebben az időben a parlament mindkét házában többséget alkotott. A törvény célja látszólag a polgári biztonság és a közrend megerősítése volt. Valójában azonban arra szolgált, hogy az egész országon végigsöprő megszorításellenes tüntetések idején Rajoy pártja el tudja hallgattatni a másképp gondolkodókat. A kormány ahelyett, hogy az emberek igényeire és követeléseire adott volna választ az akkori ínséges időkben, inkább megvonta tőlük a békés tiltakozás jogát.

A törvény 2015-ös hatályba lépése nyomban heves ellenkezést váltott ki. Tízezrek tüntettek a Kongresszus és más madridi hivatalok előtt. A résztvevők kék szájkosarat viseltek vagy ragasztócsíkkal betapasztották a szájukat, hogy így jelenzzék, milyen ártalmas az új törvény a szólásszabadságra nézve. Az új jogszabályt a nemzetközi emberi jogi közösség is bírálta. 2015 februárjában négy különleges ENSZ-előadó (a szólásszabadsággal, a véleményszabadság előmozdításával és védelmével, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdításával és védelmével és a terrorizmussal szembeni fellépéssel, valamint az emberi jogvédők helyzetével foglalkozó megbízott) közös állásfoglalást adott ki a szájpecek-törvény ellen, amely szerintük "ennek a szabadságjognak a gyakorlásához nélkülözhetetlen tevékenységek és magatartásformák széles körét büntetni rendeli és ezzel súlyosan korlátozza e jog gyakorlását", továbbá "szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Spanyolországban az alapvető szabadságjogokat, így például a vélemény- és szólásszabadsághoz való jog kollektív gyakorlását".

A Liberties egyik tagszervezete, a Rights International Spain (RIS) kezdettől fogva ugyancsak hevesen bírálta a törvényt, már akkor, amikor még csak tervezet formájában létezett. A szervezet többek között hangsúlyozta, hogy a jogok védelme érdekében a törvényből ki kell venni például a rendőrségről készített felvételekre, a demonstráció tartására illetve a hivatalos aktusok békés meghiúsítására vonatkozó jogkorlátozásokat.

Mi a gond a törvénytervezettel?

A hivatalban levő kormány láthatólag érintetlenül hagyná a törvény legproblémásabb passzusait. Eredetileg arról volt szó, hogy kivágják a rendőrök fotózását illetve filmezését tiltó kitételeket, most azonban úgy tűnik, valamilyen formában ezek mégis megmaradnának. Mégpedig teljesen indokolatlanul. A szolgálatot teljesítő rendőrök lefényképezése vagy lefilmezése a hatalmukkal visszaélők számonkérésének egyik legjobb módja. És miért is ellenkezne egy hivatásos testület, amelyiknek a rendvédelem a feladata, olyan intézkedésekkel, amelyek önmagukban, teljesen békés eszközökkel szolgálják a számonkérhetőséget és az átláthatóságot? Ráadásul arra az esetre, ha valaki az illetőnek hátrányt okozva visszaélést követne el egy rendőrről készült képpel, már korábban, a szájpecek-törvény életbe lépése előtt is léteztek az elkövetőt büntető jogi mechanizmusok.

Olyan problémás kitételek is benne maradnának a törvényben, mint az éppen ülésező Kongresszus vagy Szenátus előtti békés gyülekezés valamint a spontán gyülekezés tilalma. Mindkét tiltás sérti az a gyülekezési szabadság alapjogát. Hol máshol fejtenék ki az emberek a kormánnyal szembeni ellenérzéseiket, ha nem éppen a parlament illetve más középületek előtt? Nyilván nem egy cipőboltban fogom elpanaszolni, ha a vacsorára elfogyasztott kebab miatt egész éjjel fent voltam, a vécékagylót ölelgetve. Az államnak kötelessége védeni az ilyesfajta tiltakozásokat akkor is, ha azokra szervezetlen módon kerül sor. Az ENSZ gyülekezési joggal foglalkozó különleges előadója ajánlása szerint a gyülekezéshez való jogot valamennyi államban kifejezetten, "törvényben kell elismerni".

Az is gond a szájpecek-törvénnyel, hogy egészen homályos módon bünteti a hivatalos cselekedetekbe történő beavatkozást, ami focimeccstől kezdve kilakoltatásokig bármire vonatkozhat. Ez áll a törvényben:

"Akadályoztatásnak minősül, ha valaki nem hagyja, hogy valamely hatóság, közalkalmazott vagy hivatalos szerv az előírtaknak megfelelően ellássa a feladatát, teljesítsen vagy végrehajtson különböző adminisztratív vagy hatósági megállapodásokat illetve határozatokat, amennyiben az adott cselekedet nem képezi jogilag előírt eljárás részét, ugyanakkor nem is valósít meg bűncselekményt."

De vajon mi számít "akadályoztatásnak"? Ezt nem teszi világossá a törvény, és ezáltal túl széles intézkedési és döntési diszkrécionális jogkörrel ruházza fel a rendőrséget. Magyarán a törvény alkalmazásakor gyakran teljesen békés és jogszerű viselkedést büntetnek egy demokratikus országban. Különös, hogy miért kellett egyáltalán bevezetni ilyen tilalmat. Milyen értékek védelmében? Mondjuk a Királyi Kupa szentségét óvandó?

Az efféle bűncselekményeket ráadásul elképesztően szigorú büntetéssel sújtja a szájpecek-törvény. Az Amnesty International a Belügyminisztériumtól származó adatok alapján végzett számításai szerint az állam naponta 80 személyt vesz őrizetbe a törvény megsértéséért, és a kirótt büntetésekből legalább 25 millió eurót szedett eddig össze. Tulajdonképpen meglepően alacsony összeg ez, tekintve, hogy a törvényben milyen éktelenül magas büntetési tételek szerepelnek: a nem engedélyezett tüntetéseken való részvételért 30 000-től 600 000 euróig; kilakoltatás akadályozásáért 600-tól 300 euróig; nyilvános esemény megszakításáért 600-tól 300 000 euróig, a rendőrséggel szembeni "tiszteletlenségért" akár 30 000 euróig terjedő pénzbüntetés szabható ki. Nem csak durva, hanem egyenesen kegyetlen összegek ezek.

Még mindig nincs késő

A kormány még mindig megteheti, hogy odafigyel rá, mit mondanak az állampolgárok és a jogvédők, és olyan reformokat léptet életbe az országban, amelyek valóban az emberi jogok javára válnak. Nem is kérdés, hogy a szájpecek-törvény csúfos kudarcot vallott, akár a kritika elhallgattatásának cinikus célja, akár az állampolgárok biztonságának növelésének célja lebegett a jogalkotó szeme előtt.

"Habár eleve nem lett volna szabad meghozni a törvényt, és ezért most teljesen át kellene írni, az állampolgárok biztonságáról szóló törvény megalkotása kiváló alkalmat biztosított arra, hogy a törvényhozó hatalom erőfeszítéseket tegyen rá, hogy megfeleljen a véleményszabadságra és a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó nemzetközi szabályoknak," nyilvánította ki Lydia Vicente, a Rights International Spain igazgatója.

Amennyiben a törvényalkotók hajlandóak volnának elfogadni a RIS javaslatait, azzal sokat lendítenének az alapjogok védelmén anélkül, hogy emiatt bármennyire is feláldoznák a közbiztonságot.

Még mindig nincs késő ahhoz, hogy felemeljünk a hangunkat és segítsünk a helyes útra terelni a Spanyolroszágban folyó jogi reformot.

CODEBOX