Feleannyi kérelem
Nem derül ki például a közzé tett adatokból, hogy a korábbinál lényegesen kevesebben folyamodtak Lengyelországban nemzetközi védelemért. Az előző években évente körülbelül 10 000 menedékkérelem érkezett be az illetékes hivatalba, 2017-ben viszont csak fele annyi. A 2017 október eleji adatok szerint 5 000 kérelemből 3 500 orosz állampolgároktól, 94%-ban csecsenektől származott. A kérelmek további 13%-át ukrán, 3%-át pedig tádzsik állampolgárok nyújtották be.
"A kérelmek száma nem tükrözi, hogy valójában hányan kerestek menedéket az országban; egy beadvány átlagosan két személy kérelmét foglalja magában. A statisztikák alapján a kérelmezők fele gyermek," - magyarázta Ewa Ostaszewska-Żuk, a Liberties egyik tagszervezetének, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (Foundation for Human Rights, HFHR) ügyvédje.
Úgy néz ki, hogy a beérkezett menedékkérelmek csökkenése főleg annak tudható be, hogy a terespoli határátkelőnél a Határőrség nem hajlandó befogadni kérelmeket és a külföldi személyeket visszairányítja Belorussziába. 2017 előtt Terespolban adták be a legtöbb menedékkérelmet. A HFHR többször is felhívta a figyelmet a határőrség elfogadhatatlan magatartására, aminek folytán menedékkérőktől törvénytelenül tagadják meg a Lengyelországba történő belépés jogát.
Lengyelországban 2017-ben mindössze 520-an részesültek nemzetközi védelemben. A kérelmezőknek több mint a fele ukrán állampolgár volt. "Megtűrt tartózkodási" illetve "humanitárius okokból" való lakhatási engedélyt összesen 227-en kaptak.
Lengyelország: nem menekülteknek való vidék
Rengeteg külföldi vándorol tovább nyugat-európai országokba, még mielőtt lefolytatták volna az ügyükben a menekültügyi eljárást. Ennek az az oka, hogy Lengyelország igen keveset nyújt integráció terén a bevándorlóknak, nyugat-európai országokban viszont kiterjedt diaszpórák léteznek, támogatás reményében ezért sokan próbálnak meg oda eljutni .
Az uniós átlaghoz viszonyítva Lengyelország lényegesen kevesebb menedékkérelmet fogad be (az 50%-os uniós átlaghoz képest kb. 10% a pozitív elbírálású kérelmek aránya).
A menedéket kereső külföldieket ráadásul elrettentheti, hogy Lengyelországban gyakran meglehetősen igazságtalan a kérelmek elbírálása. A Helsinki Alapítványnak olyan ügye is volt, ahol a bevándorlási hatóság vagy nem vizsgált meg olyan bizonyítékokat, amelyek egyértelműen arra utaltak, hogy a kérelmezőt megkínozták, vagy egyszerűen nem vette figyelembe ezeket a bizonyítékokat.
Miért pont csecsenek és tádzsikok?
Hivatalosan elsősorban politikai, vallási vagy etnikai alapon üldözöttek, illetve más jellegű bántalmazás áldozatai kaphatnak menekült státuszt. A törvény nem írja elő, hogy egy Lengyelországban nemzetközi védelemért folyamodó személynek feltétlenül valamelyik háborús övezetből kellene érkeznie.
"Oroszországban (főként Csecsenföldön) és Tádzsikisztánban mindennapos az emberi jogok sérelme, a politikai ellenfelek üldözése, valamint emberek megkínzása. Ezért fordulnak menedékért Lengyelországban ottani állampolgárok" - fejtette ki Jacek Białas, a HFHR bevándorlókkal foglalkozó ügyvédje.
A volt Szovjetunió utódállamainak polgárai nem kérhetnek menedéket Belorussziában. Orosz állampolgárok, így a csecsenek sem kaphatnak menekült státuszt Belorussziában. Ráadásul többször is előfordult, hogy a belorusz hatóságok kiadtak olyan személyeket az orosz titkosszolgálatoknak, akik menedékért akartak folyamodni az országban. Mindemiatt Belorusszia nem tekinthető a menekültek számára biztonságos államnak.
Ezen kívül semmilyen törvény sem tiltja, hogy Oroszország, Tádzsikisztán vagy bármely más ország polgárai menedékkérelmet nyújtsanak be Lengyelországban. Sem a Genfi Egyezményben, sem máshol nem áll, hogy valaki csak a legközelebbi biztonságos államban kérhet menedéket. Ha volna ilyen jogszabály, az óriási terhet róna a konfliktusövezetekkel szomszédos országokra, ahol eleve komoly feladatot jelent a menekültkérdés kezelése.