Democracy & Justice

Romániai intézkedés a civilek elnémítására

Romániában egy új törvénytervezet jóvoltából több adminisztratív teher hárulna a civilekre, hogy ezzel is megnehezítsék a munkájukat, az emberi jogokat védő szervezetek pedig sem magánforrásokhoz, sem közpénzekhez nem férnének úgy hozzá, mint eddig.

by Dollores Benezic
(Fotó: Albert Dobrin)

A román kormány tovább folytatja az emberi jogi és szabadságjogi szervezetek elnémítására és destabilizálására indított, összehangolt kampányát. Az ún. nem kormányzati szervezetek (NGO-k) kulcsfontosságú szerepet töltenek be a demokrácia és a jogállamiság védelmében, amennyiben felelősségre vonják a kormányt, ha az törvényt szeg. A most javasolt törvénymódosítások azonban erőteljesen korlátoznák a civil szervezetek hozzáférését úgy a magánforrásokhoz, mint a közpénzekhez, valamint súlyos többletterhet rónának a már eleve alulfinanszírozott és kevés forrással rendelkező szerveződésekre.

‘Hallgatólagos beleegyezés’

A kormány először idén tavasszal hozakodott elő azzal a tervével, hogy korlátozza a civil szervezetek tevékenységét. Amikor beállt a nyári szünet, félretették a kezdeményezést. Most ismét napirendre került a kampány: november 20-án a román Szenátus egy olyan törvényjavaslatot fogadott el, amelyik több ponton is módosítja a romániai civil szervezetek finanszírozását és működését szabályozó, 26/2000 számú kormányhatározatot. Szemmel láthatóan a kormány a szervezetek sikeres mozgósító tevékenységére válaszul alkotta meg az új törvényt. Idén ugyanis a civilek széleskörű tiltakozásokat szerveztek, amikor kiderült, hogy a kormány gyengíteni akarja a korrupcióellenes törvényeket. A tiltakozó megmozdulások olyan ütősre sikeredtek, hogy a kormány jobbnak látja elejét venni a civil szervezetek bárminemű szervezkedésének.

A törvényjavaslatot ún. "hallgatólagos beleegyezéssel" fogadta el a Szenátus. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a kormány nyíltan nem támogatja a javaslatot, ám a Szenátusban ülő frakció nem hajlandó a határidő lejárta - ez esetben november 20-a - előtt megvitatni módosításokat, így a törvényjavaslat alapértelmezés szerint el lesz fogadva. Ezáltal a kormány anélkül is elérheti a célját, hogy felelősséget vállalna a döntéséért. Bár még a Képviselőházon is keresztül kell mennie a javaslatnak, a hallgatólagos beleegyezés sikeres véghezvitele egyértelmű jele annak, hogy a testület nem fogja meghiúsítani a törvény elfogadását.

Két alapvető változás

A Szociáldemokrata Párt két képviselője által benyújtott és a Szenátus által már elfogadott törvényjavaslat két fontos törvényi változást eredményez:

  • Egyrészt arra kényszeríti a civil szervezeteket, hogy félévente jelentést tegyenek valamennyi jövedelemforrásukról és költésükről. Az évi két pénzügyi beszámolót illető kötelezettség rendkívül megterhelné a szervezetek erőforrásait és elvonná a figyelmüket az egyéb feladataiktól, mint amilyen a kormány felügyelete. Ráadásul súlyosan aránytalan büntetést kapnak a szabályszegők: azt a szervezetet, amelyik nem teljesíti a beszámolási kötelezettségét, 30 nap múlva feloszlatják. A civil szervezeteknek most ugyanolyan elszámolással és adóellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeik vannak, mint a többi magánjogi jogalanynak, az új szabályok viszont egyedül rájuk vonatkoznának.
  • Másrészt a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a kormány cenzúrával éljen a politikusokat nyíltan bíráló civil szervezetek elhallgattatásának érdekében. Az új törvény értelmében ugyanis, ha a kormány úgy ítéli meg, hogy egy civil szervezet bármiféle "politikai tevékenységet" folytat, akkor annak megszűnne a jogosultsága a "közhasznú szervezet" státuszra valamint az ezzel járó állami támogatásokra. Márpedig adománygyűjtéstől kezdve, tüntetések szervezésén át, a kormánnyal szemben kritikus kiadványok terjesztésééig sok mindent sorolnak politikai tevékenységek közé.

A szóban forgó törvénytervezetben foglalton kívül más olyan pénzügyi törvényt is hoztak már idén Romániában, illetve készítenek elő az országgyűlésben, amelyek következtében 2018-tól alapvetően beszűkül a civil szervezetek magánforrásokhoz való hozzáférése. Szponzorálás és adományozási lehetőségektől egyaránt el fognak esni a szervezetek. Az új szabályok legfontosabbika, hogy az adótörvény változásai folytán a romániai vállalatok 80%-a semmiféle módon, még az adóköteles jövedelmükből történő levonások formájában sem kap pénzügyi ösztönzőt arra, hogy felajánlást tegyen civil és egyéb nonprofit szervezetek számára.

Sorost teszik bűnbakká... nem először

A román kormány egy elhasznált forgatókönyvhöz folyamodva Soros György démonizálásával próbálja meg "eladni" az új törvényt, a milliárdos filantrópot vádolva az ország gazdasági és társadalmi problémáiért. Az üzenet lényege valami ilyesmi: "Soros tehet minden rosszról, ami az országban történik, ezek a civil szervezetek az ő tettestársai, együtt próbálják destabilizálni a kormányt és a gazdaságot. A szervezetek ráadásul közpénzekkel való visszaélést követnek el, amennyiben a lakosság "érdekeivel" ellentétes célokra fordítják a pénzforrásaikat.

Ahogy Magyarországon a Fidesz-kormány, úgy a román kormány sem volt képes tényekkel és érvekkel alátámasztani, pontosan milyen veszélyt is jelent Soros és a civil szervezetek a társadalomra. Az új jogszabályok megindoklásában azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a civil szervezeteknek eleve szigorú pénzügyi beszámolási kötelezettségeknek kell eleget tenniük: ebből a szempontból sokkal, de sokkal átláthatóbbak, mint az üzleti vállalkozások. Ami azt illeti, a legtöbben a korrupcióban látják a romániai gazdasági fejlődés és jólét fő akadályát. A korrupció olyan méreteket öltött a politikusok körében, hogy idén több százezer román állampolgár napokon át tüntetett a kormány tervezett intézkedése ellen, amellyel jogilag körülbástyázta volna a korrupt ügyleteket. A civileket megbénító mostani lépések egyszerűen arra irányulnak, hogy elnémítsák a korrupciós ügyeket figyelő szervezeteket, és a politikusok a "szokásos ügymenet" szerint folytathassák a ténykedésüket.

A kormány tisztázza az álláspontját

November 22-én a Liberties tagszervezete, a Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére - Helsinki Bizottság (APADOR-CH) több mint 70 másik szervezettel együtt nyilatkozatot adott ki, amelyben a romániai civil szervezetekkel kapcsolatos álláspontjának tisztázására szólítják fel a Szociáldemokrata Párt vezetőségét. Az APADOR-CH és a Liberties továbbra is nyomon követi a helyzetet és tájékoztatni fog a fejleményekről. A román civil szervezeteknek minden eddiginél nagyobb szükségük van a támogatásodra.