Tech & Rights

A szabad sajtó figyelő tekintete kell ahhoz, hogy a kormány a javunkat szolgálja

A képviselőink elvileg azt teszik, ami a legjobb nekünk. Amikor a politikusok tudják, hogy független újságírók kérdéseket tehetnek fel nekik a döntéseikkel kapcsolatban, inkább hoznak olyan döntéseket, amelyek a jólétünket helyezik az előtérbe.

by Eva Simon
(Image: UN)

A politikusainkat például azzal szoríthatjuk rá arra, hogy a javunkat szolgálják, hogy időről időre szóra bírjuk őket. Tudni akarjuk, milyen döntéseket hoznak az egészségünk érdekében és azt is, honnan tudják, hogy jól döntöttek. Ha meg hibáznak, tudni szeretnénk, miért, és hogyan kerülhető el ilyesmi a jövőben. Továbbá megkívánjuk tőlük, hogy közöljék velünk, mit tegyünk a járvány megfékezése és a szeretteink biztonsága érdekében.

Tájékozódás

Ehhez pedig nélkülözhetetlen a szabad sajtó. A sajtó ugyanis csak úgy tud hitelesen tájékoztatni, ha független, és az újságírók szabadon végezhetik a dolgukat. A járvány idején a sajtó egyik fealadata, hogy átadja, amit kormány és az egészségügyi ellátó intézmények mondanak, és így mindenki tisztában legyen a karantén szabályaival és a tesztelési lehetőségekkel.

A kérdéseink megválaszolása

Ám a sajtószabadság több annál, mint hogy a kormánytól eljussanak az információk a nyilvánossághoz. Az újságíróknak az is dolguk, hogy a döntéseik kapcsán magyarázatra bírják a minisztereket, és hogy tájékoztassanak minket a különféle eshetőségekről. A kormány sajtótájékoztatóin például az újságírók a mi képviseletünkben kérdéseket tesznek fel, amelyekre mindannyian szeretnénk választ kapni, és rászorítják a politikusokat az igazmondásra. Különösen fontos ez olyankor, amikor a vezetőink egyre-másra hozzák a jólétünket érintő döntéseket.

Mindez akkora horderővel bír, hogy ezért kellett kivívnunk a véleménynyilvánítás és a tájékozódás jogát. Ezek a mindannyiunkat megillető emberi jogok nélkülözhetetlenek a demokráciában, mert csak megfelelő érvényesülésük esetén szerezhetünk tudomást arról, mire használják a vezetőink a rájuk ruházott hatalmat.

Sajtóellenes támadások

Egyes uniós tagállamokban a kormány rendkívül megnehezíti a sajtó dolgát. Ennek két módját vázoljuk itt fel. Van, ahol nem vagy alig engedik meg az újságíróknak, hogy kérdéseket tegyenek fel a sajtótájékoztatókon. A magyar kormány például elvárja, hogy az újságírók előre elküldjék a kérdéseiket. Úgyhogy, ha történetesen hazudik egy politikus, az újságírók nem tehetnek fel neki újabb kérdéseket, amelyek közelebb vezetnének az igazsághoz. A szlovén és a cseh kormány pedig a járvány idejére úgy, ahogy van, beszüntette a sajtótájékoztatókat.

E kormányzatok azzal indokolják a sajtó korlátozását, hogy nem volna biztonságos a járvány alatt sajtótájékoztatókat tartani. Ez azonban csak kifogás - az újságírók most is simán tehetnének fel kérdéseket a minisztereknek, nem kell ehhez egy helyiségben tartózkodniuk. Ezzel mindannyian tisztában vagyunk, hiszen valamennyien folytatunk videós beszélgetéseket az interneten. Ezek a kormányok egyszerűen nem akarják, hogy az állampolgárok belelássanak abba, hogyan végzik a munkájukat.

A másik módja annak, ahogyan a kormány a sajtó tevékenységét akadályozza az, hogy elhiteti a nyilvánossággal, hogy az újságírók megbízhatatlanok. Egyes országokban, például Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, az USÁ-ban vagy Brazíliában vezető politikusok "álhírek" közlésével vádoltak meg neves sajtóorgánumokat. Mégpedig azért, mert nincsen ínyükre, hogy a sajtó kritizálja őket.

Sajnos emiatt egyre kevésbé hisznek az amúgy hiteles hírcsatornáknak. Egyszersmind egyre kevesebben olvasnak vagy néznek megbízható híreket. Holott, mint tudjuk, a szabad és független sajtó kell hozzá, hogy mindenkihez eljussanak a szükséges információk arról, mit tegyenek a biztonságukért, és hogy milyen döntéseket hozott a kormány.

Mi a teendő a hamis vagy félrevezető tájékoztatással?

Léteznek persze álhíreket és hamis információkat közlő hírszerkesztőségek. Ezekre szokás mondani, hogy "félretájékoztatnak". Ami bizony veszélyes. A hamis gyógymódokról szóló híradások veszélybe sodorhatnak embereket. Az olyan, látszatból kiinduló összeesküvéselméletek, mint hogy ez és ez az ország tehet a vírus elterjedéséről, egymásnak ugraszthatja a közösségek tagjait, miközben inkább összefogásra volna szükség.

Magyarországon egy új törvény értelmében bárkit bebörtönözhet a kormány álhírek terjesztéséért. Holott nem ez a megoldás. Egyrészt hiába cenzúrázzák ki a hamis információkat, attól azok még tovább terjednek. A közösségi médiában, például a twitteren vagy a facebookon olyan gyorsan zajlik az információcsere, hogy képtelenség neki megálljt parancsolni. Másrészt a kormány így simán bebörtönözhet újságírókat csak azért, mert bírálták őket. Magyarországon alig maradt néhány független hírszervezet, de a kormány még ezeket is igyekszik lejáratni azzal, hogy hamisnak titulálja a híradásaikat. Az új törvényt egyértelműen azért hozták, hogy a független újságírók ne tájékoztathassanak a kormány által elkövetett hibákról.

A félrevezető tájékoztatás okozta tévedéseket a kormány a szabad és független sajtó támogatásával előzheti meg. Így legalább tudható, hova kell fordulni megbízható tájékoztatásért. A kormány többféleképpen támogathatja a médiát. Egyrészt azzal, hogy válaszol az újságírók kérdéseire és felhagy a független hírcsatornák vegzálásával. Másrészt azzal, hogy az újságírók befolyásolása helyett inkább elegendő forrást bocsát a közszolgálati sajtó rendelkezésére, így az képes lesz ellátni a feladatát, azaz megbízható tájékoztatást nyújtani.

Az egészség záloga a sajtószabadság

A szabad sajtóhoz való jogunkkal élve bizonyosodhatunk meg arról, tényleg a javunkat szolgálja-ea kormány. Az újságírókon keresztül kapunk tájékoztatást a legfrissebb egészségügyi útmutatásokról. Emellett azt is elmagyarázzák, milyen választási lehetőségei vannak a kormánynak, és rábírják a politikusokat, hogy adjanak számot a döntéseikről. Mindebből következően nagyobb lesz rá az esély, hogy a képviselőink a döntéseikkel mindannyiunk javát szolgálják

#HumanRightsUnderCorona