Tech & Rights

Rendőri brutalitás az EU-ban: miért fontos, hogy Timmermans tisztázza, mire gondolt?

Két hete sokkoló videó kering a világban. A felvételen spanyol rendőrök vernek békés katalánokat, akik egy olyan népszavazáson vesznek részt, amelyet alkotmányellenesnek nyilvánított a spanyol Alkotmánybíróság.

by LibertiesEU

Sokkoló felvételek

Az Európai Parlamentben október 4-én került terítékre a népszavazás és a kapcsolódó tüntetések ügye. A vita során Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, a következő kijelentést tette: "Hadd tegyem egyértelművé: erőszakkal semmit sem lehet megoldani a politikában. Sosem lehet ez a válasz, a megoldás. Sosem lehet fegyver vagy eszköz gyanánt [erőszakot] alkalmazni. Leginkább Európában tudhatjuk, mennyire így van ez. Itt senki sem szeretne erőszakot látni. Ugyanakkor egy kormánynak természetesen kötelessége a jogállamiság fenntartása, ami pedig olykor a nyers erő arányos alkalmazását igényli."

A médiában a jóváhagyás jeleként értelmezték ezeket a mondatokat. Szinte minden fontos hírcsatornán az jelent meg, hogy egy vezető eurokrata egyetért a történtekkel és nem látja szükségesnek vizsgálat indítását. A Liberties azon az állásponton van, hogy az első alelnök beszéde túlságosan tágan értelmezhető, ezért jó volna, ha tisztázná, mire is gondolt. Ezen felül úgy véljük, igenis szükség volna alapos vizsgálat lefolytatására a rendőri fellépéssel kapcsolatban.

A felvételen látottakat rendkívül felkavarónak tartjuk: a rendőrség erőszakot és megfélemlítést alkalmazott a tüntetőkkel szemben, akik a szavazáson várták a sorukat vagy a szavazóhelyiségekben üldögéltek a földön. A szavazáson résztvevőket hazaküldték azzal, hogy a spanyol kormány és Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a népszavazás.

Mi számít igazából

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyülekezés szabadsága nem múlhat azon, egyetértünk-e vagy sem a jogaikat gyakorlókkal vagy akár azzal, ahogyan a jogaikat gyakorolják. Nem számít az sem, miként vélekedünk arról, legyen-e saját államuk a katalánoknak, vagy hogy milyen gazdasági következményekkel járna a különválásuk. Az is mindegy, ha azt gondoljuk, hogy a szervezőknek nem lett volna szabad kitartaniuk a népszavazás mellett, azután, hogy azt a spanyol Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. Igazából csak az számít, hogy a szavazóhelyiségekben megjelenők ki kívánták fejezni a véleményüket. Gondolhatjuk erről azt, hogy miután a népszavazást alkotmányellenesnek nyilvánították, az egész nem érdemelt volna többet egy facebookos szavazásnál. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy ezek az emberek békésen ki akarták fejezni a véleményüket, márpedig a rendelkezésre álló videofelvételek és fényképek tanúsága szerint, amikor a rendőrök közbeléptek, hogy megakadályozzák őket ebben, ők békésen tüntettek, egyszerűen nem hagyták el a szavazóhelyiségek környékét.

Nem árt hangsúlyozni, hogy egy népszavazáson való részvétel a véleményszabadság gyakorlását jelenti függetlenül attól, törvényes-e vagy sem a szavazás. Azt is érdemes nyomatékosítani, hogy egy tüntetésen való részvétel, mindaddig, amíg az békésen zajlik, szintén a véleményszabadság gyakorlását jelenti attól függetlenül, hogy a tüntetés törvényes-e vagy sem. Ez esetben a részvétel a politikai nézetek kifejezésének egyik módja.

Két kérdést kellene kivizsgálni

A Liberties szerint két ügyben kellene vizsgálatot indítani. Elsősorban azt kellene kideríteni, megfelelt-e a nemzetközi emberi jogi normáknak illetve a spanyol törvényeknek az, ahogyan a spanyol hatóságok megpróbálták megakadályozni az embereket a véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlásában, amit azzal valósítottak meg, hogy szavaztak ezen az egyébként alkotmányellenes népszavazáson. Másodsorban azt kellene megtudni, maga a rendőri fellépés megfelelt-e ugyanezeknek a jogi normáknak.

A nemzetközi emberi jogi törvények elismerik, hogy a rendőrség bizonyos körülmények között erőszakhoz folyamodhat, mégpedig olyankor, amikor ez egyfelől "szükségesnek", másfelől "arányosnak" tekinthető valamely törvényes cél elérése érdekekében. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottságának jelentése alapján az erőszak alkalmazása akkor tekinthető "arányosnak", ha "a kitűzött cél elérésével járó előnyök" kimutathatóan "többet nyomnak a latban, mint az erőszak alkalmazásával várhatóan okozott károk". "Szükségesnek" pedig olyankor tekinthető az erőszak, ha "az adott törvényes cél eléréséhez" kimutathatóan a lehető legalacsonyabb szintű erőszakot" alkalmazták.

A Liberties meglátása szerint sürgősen ki kellene vizsgálni az erőszak rendőri alkalmazását. Ilyen vizsgálatot csakis eseti alapon lehet végezni. Demokratikus társadalmakban a bűnüldöző szervek képviselőinek kötelességük a szükséges minimumra korlátozni az erőszak alkalmazását, lehetővé tenni a békés tüntetéseket és a közrend fenntartása mellett megvédeni a tüntetőket. A bűnüldöző szervek által elkövetett visszaélések mindemiatt "súlyos fenyegetést jelentenek a jogállamra nézve".

A spanyol rendőrségnek alapos oka lehetett rá, hogy mindenkit hazaküldjön a szavazóhelyiségekből. Egyes esetekben még a fizikai erő alkalmazása is indokolt lehetett. Ezt nem tudhatjuk. Ahhoz viszont nem fér kétség, ami a videofelvételen világosan látható, nevezetesen hogy túlzott mértékű erőszakot alkalmaztak. Gumibottal ütlegelni, a hajuknál fogva a földön húzni, rugdosni olyanokat, akik egyértelműen semmi jelét sem mutatják annak, hogy bárkit is meg akarnának támadni - ilyenről nem lehet mást gondolni, mint hogy erőszak súlyosan aránytalan alkalmazásáról van szó.

A Bizottságnak is fel kell emelnie a szavát

Emberi jogi szervezetek és a békés gyülekezés és szerveződés szabadságának jogával foglalkozó ENSZ különmegbízott politikai párbeszéd kezdeményezését sürgették a katalán népszavazás nyomában kialakult feszültség oldására. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra kérte Spanyolországot, vizsgálják ki azokat a vádakat, amelyek szerint aránytalan mértékű erőszakot alkalmazott a katalán rendőrség.

A gyülekezési szabadság biztosítja egy ország demokratikus életében való részvétel és a politikai véleménynyilvánítás egyik legfőbb eszközét. Ez minden európai lakos alapvető joga, ahogy azt az Európai Unió alkotmányának megfelelő, 2009-ben, a Lisszaboni Szerződéssel együtt hatályba lépett Alapjogi Charta is rögzíti. Miután a Bizottságnak dolga, hogy őrködjön a szerződések felett és megóvja az Unió alapjául szolgáló értékeket, a Liberties szerint szót kellene emelnie és nyomást kellene gyakorolnia azért, hogy vizsgálatot indítsanak annak kiderítésére, vajon sérültek-e Spanyolországban az alapvető jogok. A Liberties úgy gondolja, hitelvesztést jelentene a Bizottság számára, ha nem így cselekedne.

A Liberties továbbá úgy véli, hogy Frans Timmermans első alelnöknek tisztáznia kellene, mit jelentettek az Európai Parlament előtti kijelentései, aggodalmát kellene kifejeznie a spanyol rendőrség fellépésével kapcsolatban, és kérnie kellene független vizsgálat lefolytatását a rendőri akciókra vonatkozóan. Ennek okán nyílt levelet küldött az első alelnöknek.