EU Watch

Kilenc uniós kormány kéri Lengyelországot a jogállam helyreállítására

Kilenc uniós kormány szólította fel tegnap az ENSZ-ben Lengyelországot, állítsa vissza az egykor független és hatékony Alkotmánybíróságot, és óvja a jogállamot. De szót emelnek-e majd az EU-s miniszterek is az Általános Ügyek Tanácsának jövő heti ülésén?

by LibertiesEU

Tegnap az ENSZ-ben Lengyelország ügyével foglalkoztak. Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának három órán át tartó ülésén a világ országainak képviselői áttekintették Lengyelország teljesítményét az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia terén. Ezidáig kevés EU-s kormány beszélt nyíltan arról, mennyit romlott a lengyel helyzet.

Tegnap azonban Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Dánia, Ausztria, Belgium és a Cseh Köztársaság egyaránt felszólította Lengyelországot az Alkotmánybíróság jogkörét és hatékonyságát megkárosító és a teljes igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető törvénymódosítások visszavonására. A felsorolt országok közül többen is határozottan megkérték a lengyel kormányt, hajtsa végre az Európai Bizottság javaslatait, valamint biztosítsa a sajtó és a civil szervezetek védelmét.

Veszélyben a független igazságszolgáltatás

Lengyelországban 2015, azaz az "alkotmányos válság" kezdete óta folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet. Számos olyan törvénymódosítást vezettek be, amelyeknek célja az Alkotmánybíróság mint a legfőbb igazságszolgáltatási szerv megbénítása volt. A lengyel kormány ezzel kívánta elejét venni az ellentmondásos törvénykezési és politikai programját illető jogi támadásoknak. Márpedig még nem ért véget az igazságszolgáltatás átalakítása. Miközben Genfben a világ különböző kormányai felszólították Lengyelországot a káros reformok visszavonására, a lengyel kormánypárt éppen egy újabb törvénytervezeten dolgozik, amelyik több befolyást biztosítana a kormánynak a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak kinevezésénél. Nem véletlen egybeesés, hogy az említett testület, melynek dolga az igazságszolgáltatás függetlenségének megóvása, élesen bírálta az Alkotmánybíróságot érintő törvénymódosításokat.

Az aggasztó fejlemények közé tartozik továbbá a közmédia államosítása, valamint a békés tiltakozás jogának korlátozására vonatkozó javaslatok. Jelenleg a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) támogatási szabályainak átalakítását fontolgatja a kormány, ami feltehetően elveszi majd egyes szervezetek kedvét attól, hogy bírálják a kormány politikáját.

Általános Ügyek Tanácsa

A lengyel kormány a külföldi bírálatok ellenére hajthatatlannak mutatkozott. Mostanában fejeződött be egy Európai Bizottság általi vizsgálat, amely szerint a közelmúltbeli törvénymódosítások a jogállammal szembeni "rendszerszintű támadásnak" tekinthetők. Lengyelország azonban nemigen vette figyelembe a Bizottság intelmeit. A testület úgy döntött, nem lépteti működésbe a 7-dik cikket, mivel a Tanácsban nem kapott elegendő támogatást az európai uniós kormányoktól a szóba jöhető szankciók végrehajtására. A Bizottság utolsó próbálkozása arra, hogy érdemi támogatást kapjon az EU-tól, végül annyi eredményt hozott, hogy sikerült Lengyelország ügyét az EU Általános Ügyek Tanácsa elé terjeszteni. Az ülésre a jövő héten, május 16-án kerül majd sor.

Ez az első alkalom, hogy az uniós kormányok egy tagállam jogi ügyeivel foglalkoznak a Tanácsban. Az EU-s kormányok rendszerint hallgatásba temetkeznek egymás kölcsönös védelmében, így még sosem fordult elő, hogy hivatalos brüsszeli ülésen elővették volna valamelyik tagállam jogokkal, jogállamisággal vagy demokráciával kapcsolatos ügyeit.

Hogy miért nem? Mert némelyik kormány attól tart, hogy az uniós szintű megbeszélések sokkal mélyrehatóbb politikai következményekkel járhatnak, mintha más nemzetközi szervezetekben, például az Európa Tanácsban vagy az ENSZ-ben kerülne sor ilyesmire. Ez pedig azért van így, mert a Brüsszelben zajló eseményekre sokkal inkább odafigyel a hazai média, mint a genfi vagy a strasbourgi történésekre. Továbbá, ha egy országot nyíltan jogsértőnek titulál a többi, az illető kormány, amelyikre egyébként partnerként lehetne számítani, esetleg kevésbé lesz majd együttműködő az uniós uniós tárgyalásokon más, például kereskedelmi vagy gazdasági kérdésekkel kapcsolatos ügyekben, ami viszont súlyos anyagi következményekkel járhat.

Itt a vége?

A Tanács május 16-i ülésén az Európai Bizottság lengyelországi vizsgálatának eredményeit fogják meghallgatni a képviselők. Ennél többre, vitára, azonban nem kerül majd sor. Mivel a Bizottság kimerítette a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket, ezzel véget is érhet az EU-s nyomásgyakorlás a lengyel kormányra.

Az Európai Unió Tanácsa sokkal erősebb nyomást képes kifejteni, mint az ENSZ vagy bármelyik más nemzetközi szervezet. Éppen ezért egyes tagállamok kormányai arra hajtanak, hogy a testület jogi szempontból semleges terület maradjon. Emiatt viszont a kormányok nem engedhetik meg maguknak a hallgatást, az lenne a dolguk, hogy ugyanúgy hangot adjanak az aggodalmaiknak, ahogy Genfben vagy Brüsszelben történt. Az EU az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság értékeire épül. Egy ország csak akkor csatlakozhat hozzá, ha elfogadja ezeket a normákat. A Tanács tagkormányai által gyakorolt politikai nyomás a még szóba jöhető eszközök egyike arra, hogy az EU a saját létét megalapozó értékek védelmére keljen.

A cikk szerzői Israel Butler, Civil Liberties Union for Europe, és Małgorzata Szuleka, Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért