A közzétételt egyéves munka előzte meg, ami arra irányult, hogy rendezze az egyházszabályozás hazai és nemzetközi szinten is vitatott elemeit. Mint ismert, korábban az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésében kimondta, hogy jogsértő a magyar egyháztörvény, ezért a magyar államnak milliárdos kártérítést kellett fizetnie a panaszosok részére.
Az egyháztörvény a mostani módosítás eredményeképpen:
- továbbra sem biztosítaná minden ember egyenlő lelkiismereti és vallásszabadságának érvényesülését, a jogegyenlőséget, az állam semlegességét, valamint az állam és az egyház elválasztását. A módosítás eredményeképpen három különböző, eltérő jogosítványokkal definiált egyházi státusz jönne létre, és továbbra is a kormány, illetve a parlament politikai döntésétől függene az, hogy az állam mely egyházakkal működik együtt – mely egyházakat finanszírozza és milyen mértékben – a közfeladatok ellátásában.
- nem orvosolná azoknak az egyházaknak a jogsérelmeit, amelyeket a hatályos egyháztörvénnyel a magyar állam megfosztott elismert és törvényes jogállásuktól. Míg a jelenleg elismert egyházak automatikusan a legmagasabb rangú, legtöbb kiváltságot élvező státuszba kerülnének, minden más jogfosztott egyház csak társadalmi elfogadottságának és beágyazottságának biztosított jogállást szerezhetné meg.
- még kevésbé lenne összhangban Magyarország alkotmányos hagyományaival. Figyelmen kívül hagyva az egyenlő lelkiismereti szabadságnak, az állam és az egyház szigorú elválasztásának és az állam semlegességének 1990-ben bevezetett rendszerét, a korábbi, 19. században bevezetett – a szocialista rezsim által is fenntartott – egyházszabályozást restaurálná.
- továbbra sem felelne meg sem a magyar, sem az európai emberi jogi követelményeknek, és nem mentesítené a magyar államot a felelőssége alól. Bár a kormányzat hivatalosan kifejezetten az Emberi Jogok Európai Bíróságának a hatályos egyháztörvény fölött pálcát törő tavalyi ítélete miatt kényszerült rá a módosításra, ez a tervezet nem fogja megelőzni az újabb jogi eljárások megindítását és újabb elmarasztalások bekövetkeztét.
A TASZ ezért arra szólítja fel a Kormányt, hogy ezt a törvénymódosítási tervet ne fogadja el és ne terjessze a parlament elé, hanem térjen vissza az egyenlő lelkiismereti és vallásszabadság, a jogegyenlőség, az állam és az egyház elválasztása és az állami semlegesség talajára! Csak olyan törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé, amely feltétel nélkül érvényesíti mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseiben meghatározott alapjogi követelményeket!
Hogy a TASZ aggályai nem egyediek, azt jól példázza, hogy hasonló véleményt fogalmazott meg a Forum for Religious Freedom Europe (FOREF) is.