Olasz börtönök a koronavírus idején: mi lehet a megoldás?

A koronavírus járvány miatt súlyos helyzetbe került a büntetésvégrehajtási intézményrendszer. Március 8-án többfelé tiltakozásokra és lázadásokra került sor, a kormány pedig nem talált megoldást arra, hogyan csökkentse a vírus terjedését a börtönökben.

Tiltakozások és börtönlázadások

Március 8-án vasárnap és 9-én hétfőn sokfelé többé-kevésbé komoly tiltakozások robbantak ki olaszországi börtönökben. Az elítéltek a cellájuk rácsait verték, a matracaikat égették, az épületszárnyukból kitörve felmásztak a tetőre, egy esetben pedig meg is szöktek. Március 12-én a hatóságok tizennégy elítélt halálát jelentették. Többségük a modenai börtönlázadás közben vagy után vesztette életét: elítéltek betörtek a gyengélkedőbe, ahol a szenvedélybetegek kezelésére alkalmazott orvosságok okozta túladagolásba haltak bele. Országszerte 40 büntetésvégrehajtási intézményben, Nápoly (Poggioreale), Frosinone, Salerno, Ancona, Foggia, Milánó (San Vittore), Róma (Rebibbia), Palermo (Ucciadone) és Pavia börtöneiben tört ki tiltakozás illetve lázadás. Hétfő estére, részben a civil hatóságok nyújtotta mediációnak köszönhetően, a legtöbb helyen már lenyugodtak a kedélyek.

Úgy tűnik, nem egyetlen ok állt az események mögött, hanem egyszerre több tényező közrejátszásáról van szó.

Túlzsúfoltság

A börtönök túlzsúfoltsága évek óta súlyos problémát jelent Olaszországban. Február végén 50.931 helyen összesen 61.230 elítéltet tartottak fogva, ami 120,1%-os kihasználtságot jelent. Az Antigone ugyanakkor 130%-ra teszi ezt az arányt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sok cellába helyeztek egy vagy két plusz ágyat, így igen szűkös lett a hely, kevesebb tevékenységet tudnak végezni, és sokaknak nem jut munka. Ebben az eleve kritikus helyzetben vezettek be különféle korlátozásokat a koronavírus terjedésének megfékezésére, és ezért törtek ki lázadások.

További korlátozások a koronavírus miatt

Az elmúlt hetekben a Büntetésvégrehajtási Igazgatóság különféle belső szabályzatokat adott ki a koronavírus megfékezésére. Nem kérdés, milyen veszéllyel járna a járvány kitörése egy ilyen intézményben: a túlzsúfoltság miatt nehéz volna egymástól elkülöníteni az elítélteket, és gyakorlatilag lehetetlen megakadályozni a vírus terjedését.

A felrtőzéssel szemben különféle intézkedéseket kellett tehát foganatosítani. Egyes börtönökben korlátozták a beszélőket és a tevékenységeket, és a látogatóknak szűrővizsgálaton kell átesniük. Máshol, még a koronavírus gócpontjaitól távol eső helyeken is, teljesen beszüntették a tevékenységeket és a láthatást. Mindez még fokozta az amúgy is feszült, ideges bentlakók nyugtalanságát, a családjaik pedig azért békétlenkedtek, mert gyakran fogalmuk sem volt, mehetnek-e látogatni, külön be kellett telefonálniuk, hogy megtudják.

Végül március 8-án a hatóságok teljesen betiltották a családi látogatásokat, és valamennyi börtönben felfüggesztették az oktatási tevékenységeket, ugyanakkor megkönnyítették a telefonálást és a videóhívásokat, hogy az elítéltek kevésbé legyenek elszigeteltek a mostani nehéz időkszakban. Csakhogy nem az összes börtönben jártak el így, ami úgyszintén tiltakozásokhoz és lázadásokhoz vezetett.

Javaslatok a börtönbeli nyomás enyhítésére

Az elmúlt napokban az Antigone az Anpi, az Arci, a Cgil és a Gruppo Abele szervezettel együtt több javaslattal is előállt azt elítéltek számának csökkentése, a külvilággal való kapcsolattartás erősítése, a fertőzések megakadályozása és a börtönszemélyzet támogatása érdekében.

Az létszácsökkentésre a próbaidő megnyújtását és az egészségügyi problémákkal küszködő elítéltek otthoni fogvatartását, a napközben szabadon mozgók számára éjszakai otthoni háziőrizetet, hogy ne kelljen a börtönbe visszamenniük aludni, a harminchat hónapnál rövidebb szabadságvesztésre ítéltek esetében pedig a háziőrizet meghosszabbítását indítványozták. Ezekkel az intézkedésekkel radikálisan csökkenthető volna a fogva tartottak száma, ami mind az ő, mind a börtönbeli alkalmazottak egészsége szempontjából üdvös volna.

Óvatos lépés, várhatóan elégtelen eredménnyel

A börtönökben kialakult szükséghelyzetet egy március 16-i kormányrendelet igyekszik orvosolni, amely az otthoni fogva tartást szorgalmazza. A rendelet támogatói szerint a következő hetekben 2000-3000 személyt kellene szabadon bocsátani, amennyiben a felülvizsgálati hatóság széleskörűen értelmezi a szabályokat. Ez azonban nyilvánvalóan nem elég. A börtönökben többezer helyet fel kellene szabadítani ahhoz, hogy pozitív vírusteszttel önálló cellát kaphassanak az elítéltek. Az is fontos volna, hogy haza vagy olyan intézményekbe küldjék a koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva veszélyeztetett elítékteket, ahol kezelni tudják őket, hiszen fogságban pláne súlyos következményekkel jár a betegség.

A meghirdetett intézkedések nem oldják meg a koronavírus okozta szükségehlyzetet. Több helyet kellene szabaddá tenni a börtönökben, és javítani a társasélet viszonyain, valamint az egészségügyi körülményeken.