Nyugaton elfogadhatatlan volna, ahogy Csehországban vitatkoznak a menekültügyről

A Cseh Köztársaság neve elég jól hangzik, az ott beszélt nyelv pedig kellőképp ismeretlen ahhoz, hogy észrevétlen maradjanak a menekültekkel szembeni idegengyűlölő kijelentések, még ha azok magától az elnöktől származnak is.

Csehországban olyan hangnemben folyik a menekültvita, ami Nyugat-Európában kiverné a biztosítékot, állítja Andrew Stroehlein, a Human Rights Watch brüsszeli hivatalának munkatársa.

Stroehlein szerint a Cseh Köztársaság jó híre és kevéssé ismert nyelve megóvja az országot a menekültválságról folyó közéleti vita erőteljesebb bírálatától.

Az ismeretlentől való félelem

"Ha mondjuk Franciaországban vagy Németországban hangoznának el azok a kijelentések, amelyektől mostanában visszhangzik a Cseh Köztársaság, egész biztosan óriási felháborodás kerekedne. Nem csak, mert annyira másmilyenek ezek az országok, hanem azért is, mert nyomban felfigyelne rájuk a világ," állítja Stroehlein. A Visegrádi négyekből hárman, Csehország, Szlovákia és Magyarország, "kényelmes elszigeteltségben leledzenek".

A Cseh Köztársaságban a Martin Konvicka vezette "Csehországban nem kérünk az iszlámból" a legharsányabb menekültellenes csoportosulás. "Érdekes módon a muzulmánellenes retorika éppen egy olyan országban a legerősebb és legszélsőségesebb, ahol nem is élnek [muzulmánok]," mondta a Human Rights Watch egyik képviselője.

Ennél azonban sokkal nagyobb probléma Stroehlein szerint az, hogy ezeket a csoportokat Milos Zeman elnök még támogatásáról is biztosította a vele készült interjúkban. Az elnök többek között nyilvánosan tudatta a menekültekkel, hogy senki sem hívta őket az országba.

Kitörni az elszigeteltségből

"Elég furcsa. Szerintem egész máshová vezetne, ha egy olyan európai uniós országban történne ilyesmi, amelyiknek jól ismert a nyelve," mondta Stroehlein. A cseh politikusok és aktivisták visszás kijelentései közül néhányat Jan Culik lefordított angolra és felrakott az internetre.

"Ahogy kikerül ez az egész Csehország zárt világából, mert lefordítanak pár cikket vagy idézetet, az emberek elgondolkodnak. Lassan végre eljutunk idáig. Ki kell vinni ezt a vitát a világ színe elé," magyarázta Stroehlein.

Nem ez az első alkalom, hogy politikusok megpróbálnak hasznot húzni az állampolgárok szorongásaiból és félelmeiből. "Nincsen ebben semmi újszerű. De azt gondolom, most erősebb és általánosabb, mint eddig bármikor. Ez pedig igen aggasztó," jegyezte meg a Human Rights Watch egyik munkatársa.