Democracy & Justice

Miért nélkülözhetetlenek a demokráciában a civil szervezetek?

A demokráciaellenes kormányoknak nincsen ínyükre, hogy a civil szervezetek a társadalom javát kívánják szolgálni azzal, hogy ellenőrzik a hatóságokat: vajon tényleg a közérdeket szolgálják-e.

by Israel Butler

Az antidemokratikus kormányzatok nem szívlelhetik a civil szervezeteket. Nem bírják, hogy afelett őrködnek, a politikusok megfelelő célokra használják-e a közpénzt és nem követnek-e el törvénysértést. Az sincsen ínyükre, hogy segítenek az önszerveződésben és abban, hogy petíciók vagy békés tiltakozások útján eljuttassuk a szavunkat a képviselőinkhez. Pláne ellenükre van, ha bíróságra citálják a jogtipró, az adópénzt lenyúló kormányokat.

Mivel a civil szervezetek fontos szerepet töltenek be a demokráciában, nemzetközi jogszabályok rendelkeznek a védelmükről. Az ENSZ és az Európai Bizottság tagkormányai által aláírt egyezmények mindenki számára biztosítják a lehetőséget az önszerveződéshez, a békés tiltakozáshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz.

Az utóbbi időben azonban egyes kormányok, így a magyar, a lengyel és a horvát kormány megpróbálták kiszorítani az országból a demokráciáért, a szabadságjogokért, a korrupció és a környezet károsítása ellen küzdő civil szervezeteket. A kiszorítósdihoz háromféle taktikát alkalmaznak. Először is hazafiatlannak és demokráciaellenesnek bélyegezve ezeket a civileket megpróbálják lejáratni őket a nyilvánosság előtt. Másodszor, elveszik tőlük a támogatást és megnehezítik számukra, hogy külföldről kaphassanak pénzt. Harmadszor, koholt vádak alapján büntetőjogi és adóügyi vizsgálatokat varrnak a nyakukba.

Az alábbi "szájbarágó" elmagyarázza, miért nélkülözhetetlenek egy demokráciában a civil szervezetek (NGO-k).

Mik azok az NGO-k?

Az NGO a nem-kormányzati szervezet (non-governmental organization) rövidítése. Általában olyan szervezetet jelöl, amelyik független a kormánytól és a társadalom minden tagjának javát igyekszik szolgálni. Az NGO-k rendszerint a környezet védelméért, a korrupció ellen, a sérülékeny társadalmi csoportokkal szembeni kormányzati visszaélések megfékezése, illetve a szabadságjogainknak a kormányzati befolyással szembeni védelme érdekében lépnek fel.

Az NGO-kat 'nonprofit' szervezetnek vagy 'civil' szervezetnek is szokták nevezni.

Miért fontosak az NGO-k?

Az NGO-k a demokrácia megfelelő működéséért küzdenek. Hogyan? Egyrészt tájékoztatják a nyilvánosságot az ország vezetésének módjáról és segítenek a politikusokkal való kommunikációban. Másrészt igyekeznek megfékezni a kormányzatot abban, hogy visszaéljen a hatalmával.

Először is segítenek információkhoz juttatni a nyilvánosságot a kormány lépéseiről és arról, milyen következményekkel járnak ezek rájuk nézve. Azáltal, hogy tájékoztatást nyújtanak arról, hogyan élnek a hatalmukkal és a befolyásukkal a politikusok illetve a gazdasági vállalatok, segítik a véleményformálást és azt, hogy a rendelkezésre álló információk alapján dönthessenek a polgárok különféle ügyekben.

Másodszor, az NGO-k segítenek a kormánnyal való kommunikációban. A képviselőket csak néhány évente lehet megválasztani. Amikor hatalomra kerülnek, százával hozzák a döntéseket különféle törvényekről, adókról és intézkedésekről. Az NGO-k révén a választók eljuttathatják a képviselőikhez a véleményüket, hogy mit gondolnak az egyes döntéseikről. Persze ki-ki írhat a saját képviselőjének, azonban az NGO-k keresztül hatékonyabban, közösen lehet fellépni: ha egyként szólalunk fel, könnyebben meghallanak bennünket.

Az NGO-k elmagyarázzák a kormánynak az általuk képviseltek - például a fogyatékkal élőkvagy az idősek vagy éppen a nukleáris energia használata ellen tiltakozók - álláspontját. Arra is ügyelnek, hogy a kormányok ne szegjék meg az ígéreteiket, amelyekre az alkotmány vagy nemzetközi szerződések kötelezik őket például a környezet védelmével, a dolgozók igazságos javadalmazásával vagy a szólásszabadság biztosításával kapcsolatban. Azzal, hogy a kormányokat igyekeznek rábírni a törvényes kötelezettségeik betartására, a demokráciát és a közérdeket védik. Ugyanis ha a kormányok az alkotmányba vagy valamilyen szerződésbe iktatnak bizonyos szabályokat, ez általában évekig eltart. Ilyenkor tehát elfogadják, hogy ezek a szabályok igen nagy horderővel bírnak, mivel a közérdeket szolgálják

Harmadszor, a kormányok sajnos időről időre megszegik a törvényt. Ilyenkor az NGO-k bíróság elé állíthatják őket. Ezáltal elejét vehetik annak, hogy a kormányok visszaéljenek a hatalmukkal, és nem engedik, hogy megszegjék az alkotmányt illetve a nemzetközi egyezményeket, amelyeket demokratikus úton elfogadtak.

Honnan kapnak pénzt az NGO-k?

Az NGO-k több helyről kaphatnak pénzt. Támogathatják őket a állampolgárok, a kormány, különféle nemzetközi szervezetek vagy "emberbarát" intézmények.

A legtöbb NGO nehezen boldogul, ha pusztán egyéni adományokban részesül. Többnyire arra sem futja nekik, hogy adományszerző kampányba fogjanak egyéni aktivisták segítségével, reklámfelületek megvásárlásával vagy telefonos gyűjtés révén. Általában - főleg a kisebb szervezetek - a megszerzett pénzt inkább szakértőkre illetve az ügyük előmozdítására fordítják.

Előfordul, hogy a saját kormányuk pénzeli az NGO-kat. A kormány néha bizonyos szolgáltatások fejében fizet az nekik, például, hogy jogsegély szolgálatot nyújtsanak dolgozóknak, akikkel szemben jogsértést követett el a munkáltatójuk, és nem telik nekik ügyvédre. Olyan is van, hogy egy bizonyos társadalmi csoportot, például a fogyatékkal élőket képviselő NGO-nak juttat pénzt a kormány, mivel a politikusok be akarják biztosítani, hogy az érintetteknek legyen alkalmuk beleszólni a rájuk vonatkozó jogszabályokba és intézkedésekbe. A kormányok azzal, hogy egyes csoportok véleményét képviselő NGO-kat támogatnak, könnyebben megismerhetik a számukra fontos álláspontokat és szakvéleményeket. Erre azért van szükségük, hogy hatékony törvényeket és intézkedéseket hozhassanak, és nehogy véletlenül megsértsék bizonyos csoportok érdekeit. Néha olyan szervezetnek is juttatnak támogatást, amelyik őket ellenőrzi abból a szempontból, hogy betartják-e az alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben rögzített ígéreteiket.

Lehet, hogy azt a látszatot keltik a kormányok, mintha a saját jól felfogott érdekük ellenében támogatnának civil szervezeteket. Ez azonban nem feltétlenül van így. Egy kormánynak az a dolga, hogy a közérdeket támogassa, márpedig a kísértés mindig ott van, hogy visszaéljen a hatalmával. Azzal, hogy NGO-kat támogat, biztosítja, hogy valaki figyelmeztesse a kötelezettségeire és támogassa abban, hogy olyan törvényeket és közpolitikákat alkosson, amelyek mindenki érdekét szolgálják. A demokrácia a nép uralmát, és nem pusztán a többség vagy a legnagyobb parlamenti tömörülés uralmát jelenti. Vagyis a kormánynak nem elég betartania a választóknak tett ígéreteit, hanem mindenki érdekeit figyelembe kell vennie, így azokét is, akik ellenkező álláspontot képviselnek.

A kormányzati finanszírozás persze problematikus is lehet olyankor, ha a politikusok közvetlenül befolyásolhatják, melyik NGO-k kaphatnak támogatást. Ezért fontos, hogy az állami pénzeket egy független testület ossza szét az NGO-k között, pártatlan kritériumok alapján. Sajnos azonban némelyik országban a politikusok közvetlenül meghatározhatják, ki kapjon pénzt. Ez azért veszélyes, mert ilyenkor a civil szervezetek úgy érezhetik, nem beszélhetnek őszintén és nem kritizálhatják a kormányt valahányszor ezt szükségesnek tartják.

Az sem szokatlan, hogy - miként némelyik EU-s tagállamban - más országok kormányai pénzelnek NGO-kat. Így például Norvégia, Izland vagy Lichtenstein is hosszú évekig támogatott civileket az egykori kommunista országokban a demokrácia, az egyenlőség, a polgári szabadságjogok előmozdítása vagy a korrupció elleni küzdelem jegyében. Az összes EU-s kormány hasonló okokból támogat Európán kívüli országokban működő NGO-kat. Ugyanígy számos üzleti vállalkozás, híresség és vállalkozó döntött úgy, hogy az általa keresett pénz egy részét valamilyen jó ügyért, például a közegészségügyért, a környezetvédelemért vagy az emberi jogokért küzdő NGO-k megsegítésére fordítja. Így tett Bill Gates, a Boscch, a Ford, Leonardo DiCaprio vagy a Google is.

Kit képviselnek az NGO-k?

Egyes NGO-k bizonyos társadalmi csoportokat képviselnek. Példának okáért a legtöbb országban működik gyermekek, szülők, nők vagy az idősek jogaiért síkra szálló szervezetek. Olyan NGO-k is léteznek, amelyek általában támogatnak olyan közös érdekeket, amelyek a kormányok szerint védelmet érdemelnek. Van, hogy az ilyen közös érdekek alkotmányos védelem alatt állnak, vagy nemzetközi szerződések rendelik védeni őket. Például az Emberi Jogok Európai Egyezményében olyan jogok szerepelnek, mint a szavazójog vagy a szólásszabadság joga, az európai kormányok pedig egytől egyig jogi kötelezettséget vállaltak ezeknek a jogoknak a védelmére. Hasonlóképpen a környezetvédelemért küzdő vagy a korrupció ellen fellépő NGO-k is általában csak arra törekszenek, hogy a kormányokkal betartassák az ígéreteikhez azt illetően, hogy az egész társadalom javára fordítják a hatalmukat. Ennélfogva az NGO-k a teljes társadalmat képviselik, hiszen azon fáradoznak, hogy a kormányok ne lépjék át a demokratikusan kialakított jogkörüket.

Csatlakozz a kampányunkhoz! A petíció aláírásával megmutathatod, hogy támogatod a független NGO-kat.